Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

118 Ellenben alapos alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg akkor, a midőn felperes keresetének helyt adott azon az 'alapon, hogy az alperes által a felperes férje ellen indított válóperben az illetékesség tárgyában hozott elutasító végzés az alperes végrehajtási jogát megszüntette. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint ugyanis a peres felek közjegyzői okiratban akkép szerződtek, hogyha bármelyikük a házasságnak birói felbontását követelné, a nő jogosítva lesz külön lakni, a férj pedig köteles lesz a válókereset megindításától a jogerős ítélet hozataláig nejének évi 5000 frt tartásdíjat fizetni; továbbá a megállapított tényállás szerint alperes a budapesti kir. törvényszék előtt válópert indított a felperes férje ellen és a közjegyzői okirat alapján, mellékelve a válóperbeli kereset hiteles felzetét, férje ellen 5000 K. félévi tartás iránt végrehajtást kért és foganatosított, később pedig a budapesti kir. törvényszék a válókeresetet, illetéktelensége miatt elutasította. Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy a válóperbeli keresetnek illetéktelenség miatt történt elutasítása következtében alperes végrehajtási joga megszűnt, mert a közjegyzői okiratban foglalt az a rendelkezés, hogy felperes az évi 5000 frt. tartásdíjat a válókereset beadásától, a jogerős ítélet hozataláig fizetni tartozik, a követelés érvényesíthetésére nézve föltételt, az esedékességre nézve pedig időpontot jelent. Ez a föltétel és időpont beállott, mihelyt alperes a válókeresetet beadta, az a körülmény pedig, hogy a kir. törvényszék a keresetet illetékesség hiányából elutasította, a már előzően beállott feltételt és esedékességet be nem következettnek nem teszi, alperesnek végrehajtási jogát meg nem szünteti, hanem csak azzal a hatálylyal bírhatna, hogy az illetéktelenségét kimondó határozat keltének időpontjától kezdve — válóper nem lévén folyamatban — alperes tartási dijat kövelelni nem lenne jogosítva. Tekintve azonban, hogy a felebbezési biróság Ítéleti ténymegállapítása szerint alperes a válókeresetet az illetékes n—i kir. törvényszéknél az elutasító határozat keltétől számított 30 nap alatt megindította és ezzel a S. E. 28. §. értelmében a kereset beadásának magánjogi hatályai az alperes részére fentartattak, az idézett §. rendelkezései pedig nemcsak a magánjogban foglalt szabályokra vonatkoznak, hanem kiterjednek a felek által kötött szerződésekben foglalt és a magánjogi törvényt pótló kikötésekre