Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

111 nál fogva az idézett szabályrendelet szerint magát az e—i érsekséget csak akkor köti, vagyis az az átruházás a széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben csak akkor hatályos, ha az az átruházás is felsőbb helyen jóváhagyatott. A felebbezési biróságnak az a jogi indokolása, hogy ezt a jóváhagyást a felsőbb helyen már jóváhagyott A) alatti szerződés 13. pontjának rendelkezése pótolja, vagyis, hogy ezzel a rendelkezéssel az a jóváhagyás már megtörténtnek tekintendő, téves; mert az A) alatti szerződés 13. pontja azt tartalmazza, hogy a haszonbérlet tárgyának alhaszonbérletbe adása, vagy a jelen szerződésnek másra átruházása csak az érseki uradalom világos Írásbeli beleegyezésének kieszközlése mellett engedtetik meg; már pedig az érseki uradalom kötött birtok, illetőleg legfelsőbb felügyelet és ellenőrzés alatt álló egyházi főbb javadalom lévén, erre is az A) alatti szerződés tárgyára és időtartamára való tekintettel az «érseki uradalom*) kitétel alatt nem érthető egyedül a tényleges javadalmas, vagy annak gazdasági tisztsége, hanem mind az, a kit a legfőbb felügyelet és ellenőrzés gyakorlata jogilag megillet; és mert különben is az idézett szabályrendelet felhivott rendelkezése közjogi természeténél fogva szorosan magyarázandó és így attól eltérésnek helye nincs. Minthogy pedig a felebbezési biróság Ítélete nem tartalmaz ténymegállapítást az iránt, hogy az illető átruházásnak felsőbb helyen jóváhagyása önállóan megtörtént, a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy a sz.-j. pusztai kőbányának felperes részére átadására az e—i érsekséget is ez idő szerint kötelezte, illetőleg azt az átadást széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben is már most hatályosnak kimondotta, épen ezért a beavatkozó felülvizsgálati kérelmének e részben helyet kellett adni, e részben a felebbezési biróság ítéletének megváltoztatásával, e részben felperest keresetével ez idő szerint elutasítani, és minthogy e szerint a felperes a beavatkozóval szemben egészen vesztes lett, illetve a beavatkozó felülvizsgálati kérelme a felperessel szemben egészen sikerre vezetett, felperest a S. E. 204. §. rendelkezéséhez képest a beavatkozó részére az ennek részéről érvényesíteni kivánt költségben marasztalni. Áttérve felperes felülvizsgálati kérelmére, ebben felperesnek az a kérelme, hogy alperes és a beavatkozó a kereset értelmében és az összes költségben marasztaltassék; azonban ez iránt a felperes