Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

119 részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bír meg­állható alappal. A kir. Guria ugyanis 1901. G. 522.* számú feloldó végzésében az ügy érdemére nézve valamely jogi álláspontot el nem foglalt; ilyen álláspont hiányában tehát ahhoz a felebbezési bíróság nem is alkalmazkodhatott. Hogy a beavatkozó helyesen az e—i érsekség felperes ré­szére az átadásra nem kötelezhető, illetőleg az átadás a székürese­dés esetére és az érsekutóddal szemben is hatályosnak ki nem mondható, hogy a közalapítványi kir. ügyigazgatós ág anyagilag jo­gosan és jogos érdek megóvása szempontjából az alperesség mel­lett, illetőleg a helyes alperesség kiegészítéséül, tehát a felperes ellen avatkozhatott és avatkozott a perbe, az már fent a beavatkozó felülvizsgálati kérelme kapcsán kifejtetett. A fentiek szerint felperes a beavatkozóval szemben kereseté­vel egészen elutasíttatott és így a perjog szabályainál fogva nincs helye annak, hogy a beavatkozó a felperes részére költségben ma­rasztaltassék. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a beavatkozó védekezett azzal, hogy az átruházás a felsőbb jóváhagyás hiánya miatt az e—i érsekséget nem köti, illetőleg széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben hatálytalan ; ez a tényállás pedig a tárgyalási jegyzőkönyvekkel megczáfolva nincs. A felebbezési bíróság Ítéletéből, vagy a tárgyalási jegyzőköny­vekből nem tűnik az, hogy a beavatkozó kijelentette volna, hogy az átruházás felsőbb jóváhagyás végett fel lévén terjesztve, ahhoz látatlanul hozzájárul; egyébbiránt a beavalkozó részéről esetleg tett ilyen kijelentés a már idézett szabályrendeletben előirt felsőbb jóváhagyást nem pótolhatna. Az első tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint felperes ke­reseti kérelme az volt, hogy alperes úgyis mint az e—i érsek­ség képviselője, az A) alatti haszonbérleti szerződés teljesítése­képen köteleztessék az N. község határában levő vörös és fehér márványbányákat, és az ugyanott levő fehér műkőbányákat, továbbá az N. S. és T. község határában fekvő fehér márványbányákat neki átadni, ezt a keresetét pedig felperes a felebbezési bíróság Ítéleti * Lásd a beavatkozás kérdésében hozott curiai határozatot VII. k. 300 lapján.

Next

/
Thumbnails
Contents