Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

109 téri a mostani felülvizsgálati eljárás költségében az alperessel egyetemlegesen marasztaltassék. A beavatkozó ama kérelmének, hogy az ő költségében az alperes marasztaltassék, nincs törvényszerű alapja; mert a költség viselésének kérdése a perjog szabályai szerint döntendő el, ezek szerint pedig költségben való marasztalásnak az egymással szemben álló felekkel szemben van helye; már pedig a közalapítványi kir. ügyigazgatóság az alperesség érdekében avatkozott perbe, a beavatkozó ellenfelének tehát nem az alperes, hanem a felperes tekintendő; épen ezért a beavatkozónak azt a felülvizsgálati kérelmét, hogy az ő költségében az alperes is marasztaltassék, el kellett utasítani. Egyebekben a beavatkozó panasza alapos. Az érseki javadalom szempontjából ugyanis az érsekség alatt jogilag a tényleges javadalmas, a széküresedés esete és az érsekutód együttesen értendő; a midőn tehát a felebbezési bíróság a sz-j. pusztai kőbánya átadására az e-i érsekséget kötelezte, ezzel ez az átadás a széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben is hatályosnak kimondottnak tekintendő, a mint ezt a felebbezési bíróság ítéletének indokaiban ki is fejezte. A felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint felperes keresetét az A) alatti okiratban foglalt haszonbérleti szerződésre alapította és ennek a szerződésnek teljesítéseképen bizonyos bérleményi tárgyaknak az ő részére átadására irányította. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint az A) alatti okirat alakilag és tartalmilag való ; már pedig az A) alatti okirat szerint alperes az 1894. évi január hó 1-ső napjától számítandó 20 évre haszonbérbe adta H. Sándornak és ez utóbbi haszonbérbe vette a T. S. és N. községek határában levő és az e-i érsekség tulajdonát tevő összes vörös és fehér márvány, valamint a fehér műkö-kőzeteket, és ezek kihasználásához tartozó bizonyos tárgyakat akként, hogy a jelzett időben és helyen kizárólag H. S. lesz jogosítva olyan fajú kőzeteket a már nyitott bányákból kiaknázni és ilyen kiaknázás czéljából új bányákat nyitni. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister által 470. eln. 1890. sz. a. kibocsátott szabályrendelet szerint a róm. kath. egyházi főjavadalmasok mindazon szerződései, melyeket 0 cs. és kir. apostoli Felségének legfelső és illetőleg a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister jóváhagyása nélkül az általuk haszon-