Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

108 csak akkor és annyiban vehet igénybe, ha és a mennyiben kimutatja, hogy a haszonbérbeadó a bérlemény egy részének szerződésszerű használatba vételét megakadályozza. A bányában található kőzetek kizárólagos kiaknázási joga iránt létrejött haszonbérleti szerződés önmagában véve a szerencseszerződés jogi természetével bir; ilyen szerződésnél tehát külön kikötés nélkül a haszonbérbeadót az illető fajú kőzetek létezése iránt általában véve, úgyszintén erre vonatkozóan a hely és idő tekintetében szavatosság nem terheli. Ügyállás : Az e—i érsekségi uradalom az 1893 október 27 én kelt A) alatti szerződéssel haszonbérbe adta H. Sándornak a t—i határokban fekvő és tulajdonát képező összes vörös és fehér márvány, valamint műkőkőzeteket évi 20,000 K minimális haszonbér fizetése mellett az 1913. évig terjedő időre. Ezt a szerződést H. Sándor az érseki uradalom beleegyezésével 1895 végén átruházta A. P. W. czégre. Ez a czég 1900. évben pert indít az érseki uradalom ellen az iránt, hogy miután a szerződésben meghatározott egyes területeken sem fehér, sem vörös műkő nincs, illetve ilyeneket alperes felhivás ellenére sem adott át, alperes köteleztessék a jelzett minőségű bányákat neki átadni. A perbe beavatkozott a közalapítványi kir. ügyigazgatóság, mint a vallásalap és főfelügyeleli jog képviselője. (A további ügyállás a következő határozatból tűnik ki.) Az elsőbiróság az alperes érsekséget kötelezte, hogy a tulajdonát képező n—i község határában fekvő és jelenleg S. M. által bérben birt sz—j—i pusztai kőbányát felperes czégnek átadja, többire nézve felperest keresetével elutasította, a felebbezési biróság az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta oly értelemben, hogy a sz—j—i pusztai kőbányát az e—i érsekség, illetőleg annak jelenlegi haszonélvezője köteles felperesnek átadni és hogy felperest egyebeken kívül azzal a kérelmével is utasítja el, hogy az érsek saját személyében is elmarasztaltassék ; a kir. Guria a beavatkozó közalapítványi kir. ügyigazgatóság felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva, felperest azzal a kereseti kérelmével, hogy a sz—j—i pusztai kőbánya átadására az e—i érsekség is köteleztessék, vagyis hogy annak a kőbányának átadása a széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben is hatályosnak kimondassék, elutasította és a beavatkozó részére perköltségben marasztalta, ellenben felperest felülvizsgálati kérelmével egészen elutasította a következő indokokból: A beavatkozó részéről felülvizsgálati kérelmében foglalt tüzetes kérelem az, hogy felperes széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben keresetével elutasíttassék és a korábbi, úgyszin-