Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

94 felperesek érvelése szerint nincs oly jogszabály, mely az adóst a maga akaratából való teljesítésben jogilag gátolhassa, hanem a határozott időtartamú teljesítésnél a hitelező a korábbi teljesítésnek elfogadását meg nem tagadhatja, hanem legföljebb kártérítést követelhet. Ez a panasz is alaptalan, mert a fenforgó esetben az a szerződési kikötés, hogy alperesek a tanyaépületeket és a körülötte levő földet mindaddig használhatják, míg a 2000 K vételárhátralékot fel nem mondják és fel nem veszik, nemcsak teljesítési időmeghatározást, hanem feltételt is foglal magában és a teljesítési idő az alperesek érdekében volt kikötve, ily esetre pedig anyagi jogszabály az, hogy a hitelező az ő érdekében kikötött idő és feltételek beállta előtti teljesítést elfogadni nem köteles és az adós a teljesítés elfogadását követelni jogosítva nincs. Végül felperesek anyagi jogszabály sértéseként azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság az alperesek birtoklását nem zálogbirtoklásnak minősítette. Ez a panasz is alaptalan; mert a mikor valamely ingatlan eladója azt köti ki magának a vevővel szemben, hogy ő az eladott ingatlan egy részének birtokában és használatában meghatározott ideig valamely esemény bekövetkeztéig, vagy tetszésétől függő időtartamon át vagy elhalálozásáig bent maradhasson és ezzel szemben a vevőnek azt engedi meg, hogy ez a vételár valamely részét a birtoklás tartama alatt kifizetni nem köteles, az a megállapodás nem vonható az ingatlan zálogul adása felett kötött érvénytelen szerződés fogalma alá és az ilyen megállapodás érvényes. (Kir. Curia I. G. 270/1902. 1902 november 12.) 1665. Oly esetben, midőn a hagyatéki vagyon kezelője nem mint hagyatéki zárgondnok, hanem mint az örökösök megbízottja folyt be a hagyatéki eljárásba, nem alkalmazhatók az 1881 : LX. t.-cz.-nek a zárgondnok számadásaira vonatkozó és a hagyatéki eljárás során elrendelt zárlatra is kiterjedő rendelkezései, a melyekre nézve a S. E. 229. §-a a sommás eljárást irja elő; következéskép az a körülmény, hogy a felebbezési biróság ily esetben az ügy elintézésébe bocsátkozott, a S. E.