Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

9a holott ez a tanú ily tényeket nem bizonyított s ennek a vallomásnak figyelembe vételével az a jogszabály is sértetett, hogy a szerződés értelmezése a szerződés szavai, a felek tényei alapján kizárólag a biróság feladata. Felperesek panasza alaptalan. A felebbezési biróság ugyanis magáévá tevén az elsőbiróság Ítéletében megállapított tényállást, bizonyítottnak fogadta el azt, hogy alperesek ingatlanának eladásakor mindkét fél akaratának megfelelőleg megállapíttatott a peres felek közt a tanyai épületeknek és az ezek körül elterülő két hold 647 • öl földnek alperesek által történendő használata és az, hogy a vételárból 2000 K felpereseknél marad mindaddig, míg annak kifizetését az alperesek nem kívánják. A felebbezési biróság tényállásként megállapította azt is, hogy felperesek az A) alatti okiratba foglalt adásvételi szerződésnek kikötésével szemben a 2. sz. alatt csatolt okirat tartalmi valóságát és azt, hogy az eme okiratba foglalt megállapodást fentartották, maguk is elismerték. A 2. sz. alatti nyilatkozat szövege pedig annyira világos, hogy az értelmezésre nem szorul és a felebbezési biróság nem is a 2. sz. alatti okirat szövegének értelmezése, hanem annak világos tartalma alapján mondotta ki ítélete indokaiban azt, hogy szerződési kikötést képez az, hogy felperesek csak az alperesek részéről történendő felmondás esetében fizethetnek és hogy ennélfogva az alperesek jogosítva vannak az ingatlant addig használni, a meddig felpereseknek a 2000 K tőkét fel nem mondják s ez a birói kijelentés az anyagi jogszabályba nem ütközik, mivel a szerződő felek megállapodása alkotja a köztük levő jogviszonyokra nézve az anyagi jogszabályt. A felebbezési biróság továbbá B. Miksa tanúnak vallomását nem az értelmezésre nem is szorult 2. sz. alatti okirat tartalmának értelmezése tekintetében, hanem a 2. sz. alatti okiratba foglalt megállapodás létrejötte tényére nézve fogadta el bizonyítékul, s ezzel azt a jogszabályt nem sértette, hogy a szerződések értelmezése nem a tanúnak, hanem a bíróságnak a feladata. További panasza a felpereseknek az, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett, a mikor érvényesnek fogadta el azt a kikötést, hogy felperesek a 2000 K vételárhátralékot csak az alperesek részéről történendő felmondás esetére fizethetik meg, mivel