Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

9UJ vonható az ingatlan zálogul adása felett kötött érvénytelen szerződés fogalma alá. Ügyállás : G. J. a leánya, B. A.-né részére megvette B. K. és neje ingatlanait azzal a kötelezettséggel, hogy a vételárból 2000 K a vevők kezei közt visszamarad mindaddig, míg eladók őket ez összeg kifizetésére fel nem szólítják, eladók pedig használatában maradnak az eladott ingatlanok közül a tanyai háznak, melléképületeknek, az épületekkel határos 2 hold 647 • öl területű földnek. G. J. és leánya ezzel a kötelezettséggel vették birtokba az eladott ingatlanok többi részét, eladók pedig a kikötött épületek és föld birtokában maradtak. G. J. és leánya keresetet indítanak B. K. és neje ellen az ezektől vásárolt ingatlanokból az eladás óta birtokukban tartott tanyaépületek és a 2 hold 647 ö ölnyi föld felperesek birtokába bocsátása iránt az általuk birói letétbe helyezett 2000 K vételárhátralék felvétele ellenében. Alperesek a keresetet mint időelőttit kérik elutasítani, mert a 2000 K-t ők fel nem mondották és így a 2. 7. alatti szerződés értelmében a 2000 K-t elfogadni és az ingatlanokat kibocsátani nem kötelesek. A felebbezési bíróság felpereseket keresetükkel, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokokból: Felperesek a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 185. §. a) pontja alapján támadták meg és azt panaszolják, hogy a felebbezési biróság akkor, a mikor a csatolt okiratok alapján azt a tényállást állapította meg, hogy szerződési kikötést képez az, hogy felperesek csak az alpereseknek felmondása esetében fizethetnek, s ennélfogva az alperesek jogosítva vannak a kereseti ingatlant addig használni, a meddig ők a hitelezett 2000 K tőkét felpereseknek fel nem mondják, a szerződések értelmezésére vonatkozó azt az anyagi jogszabályt sértette meg, a mely szerint a szerződések értelmezésénél a biróság az okirat szavaihoz, esetleg a felek concludens fényeihez van kötve; megsértette pedig azt az anyagi jogszabályt a telebbezési biróság a felperesek szerint egyrészről azzal, a mikor azt mondotta ki, hogy felpereseknek felmondás nélkül fizetni nincs joguk, holott felperesek a bármikori fizethetés jogáról az okiratban le nem mondottak és ez a lemondás az okiratba bele nem magyarázható; másrészről pedig megsértette az említett szerződés értelmezési jogszabályt a felperesek szerint a felebbezési biróság akkor, a mikor az értelmezésnél B. Miksa tanú vallomását irányadónak elfogadta, mivel a szerződések értelmezésénél a tanúvallomás irányadóul csak akkor szolgálhat, ha a tanú a feleknek valamely oly tényét bizonyítja, melyből azoknak akaratára következtetni lehet,