Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

88 Annak kikötése, hogy a vevő az ingatlannak meghatározott időben bekövetkező további eladása esetében eladónak az e mellett elérendő nyereségnek bizonyos hányadát, a meghatározott idő leteltével pedig számszerű összeget fizetni köteles, nem tekinthető fogadásszerű szerencseszerződésnek, hanem a vételár kiegészítése iránt jogszerűen létrejött megállapodásnak. Felperes itélt dolog kifogásával sikeresen nem élhet akkor, ha alperes ellenkövetelése a köztük folyamatban levő más perben ítélkezés tárgyát képezte ugyan, azonban az ítélet még nem jogerős; mindazonáltal e miatt az alperes ellenkövetelésének érdeme felett a jelen perben dönteni nem lehet. Ügyállás: K. János és B. Imre társtulajdonosai voltak az r—i birtoknak. K. János megvette a nevezett társtulajdonos birtokjutalékát azzal a feltétellel, hogy ha a birtokot és az azon levő faállományt két éven belül eladná, a szerződésben körülírt elszámolás után megmaradó nyereség 1U része B. Imrének szolgáltandó ki, ha pedig a két éven belül az eladás meg nem történnék, akkor B. Imre ezen jövedelem és nyereség megváltása fejében 6000 K-t követelhet. A két év letelvén, B. Imre jogutóda pert indít K. János ellen a 6000 K kifizetése iránt. Alperes többi között azt a kifogást teszi, hogy ő a felperes, illetőleg B. Imre ellen ugyancsak ebből a viszonyból folyóan a b—i törvényszéknél rendes pert tett folyamatba 43,699 K. és jár. iránt, a mely követelésébe a jelen perben követelt 6000 K-t felperes javára beszámította, kérte tehát a jelen pert a törvényszéki per eldöntéséig felfüggeszteni, esetleg a felperes követelését beszámítás útján kiegyenlítettnek kimondani; továbbá felhozza az alperes, hogy a 6000 K iránti megállapodás mint fogadásszerű szerencseszerződés joghatálylyal nem bir. A felebbezési eljárás folyamában felperes csatolja a törvényszéki perben hozott elsőbirósági ítéletet, mely szerint alperes az ott érvényesített követelésével elutasíttatott, tehát a 6000 K ott meg nem Ítéltetett és így be nem számíttatott. A felebbezési bíróság alperest a kereset értelmében elmarasztalta, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Az A) alatti okirat tartalma szerint alperes és B. Imre az okiratban kitett dologra nézve tulajdonközösségben voltak és B. Imrének ezt a részét alperes meghatározott árért megvette, egy-