Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

XI §§-ban megszabott kellékeknek meg nem felelnek, az adóslevelek kivételével, a S. E. 64. §-a szerint szabadon mérlegelheti, azonban azokat a különös intézkedéseket, melyek a jogügyletek érvényességére különös kellékeket állapítanak meg, ez a törvény nem érinti; már pedig úgy az 1808 : LIV. t.-cz. 88. §-a, mint a S. E. 7. §-a szerint az Írásban történt meghatalmazás közokirattal, hitelesített vagy az 4868 : LIV. t.-cz. 1(57. és 108. ,^-ainak megfelelően kiállított magánokirattal igazolandó. 1025. 111. Ha a szerződós tartalma a szerződő felek akaratát világosan kifejezi és a szerződő felek egyike sem állítja, hogy a szerződés nem tartalmazza egyező akaratukat vagy hogy egyező akaratuk egy része az okiratba fel nem vétetett, a szerződés értelmezésére ok fenn nem forog, tartalmától eltérő értelmezésnek, a szerződés tartalma kibővítésének vagy a szerződéstől ellérő akaratnyilvánítás megállapításának helye nincs. 1671. 117. Ha az okirat szövege a felek közti vitás kérdést egészen világosan nem határozza meg, helye van annak, hogy a vitás kérdésre nézve a felek valódi egyező akarata az okiraton kívül kerestessék, jelesül, hogy a felek részéről az okirat megszerkesztése alkalmával tett nyilatkozatok és ezekkel kapcsolatos körülmények megállapíttassanak. 1082. 139. Az olynemű okirat, mely szerint alperesek felperes javára készfizető kezességet vállaltak, az alperesekre nézve nem adóslevél s így a felebbezési bíróság még akkor is, ha az az okirat az 1808 : LIV. t.-cz. 107. és 108. §§-ban előirt alakszerűségeknek esetleg meg nem felelne, a S. E. 73. §. 3. bek. szerint nemcsak az okiratnak bizonyító erejét szabadon mérlegelhette és bizonyítékul fogadhatta el arra, hogy alperesek az okiratban foglalt nyilatkozatot tették, sőt a S. E. 77. §-a szerint, az ellenkező bizonyításáig, annak az okiratnak az alperesi aláírást megelőző szövegét valónak venni köteles volt. 1785. 383. 85—87- §§. Tanuként ki nem hallgathatás és a tanúságtétel megtagadhatása. A S. E. nem tartalmaz tiltó rendelkezést az ellen, hogy a több felperes által indított igényperben az egyik felperes a másik felperes igényére nézve tanuként kihallgattathassék. 1709. 204. 103. 104. §§. A részitélet. Nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az az eljárása, hogy a felülvizsgálati bíróság feloldó határozata után, az általa elfoglalt jogi szempontból indulva ki, a keresetnek egy része felett részitélettel döntött. 1722. 233.