A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

XLVH1 vagy a kezeléssel megbízott személy kiválasztásában, vagy ennek ellenőrzésében mulasztást követett et. 1317. 413. A vízjogi törvény 9. §-a nem csak kisebb folyókra vonatkozik, banem kivétel nélkül minden folyóra. Ezen §. szerint azoknak, a kiknek ingatlanát valamely ujon képzett folyammeder elfoglalja, nincs fentartva egyéb jog, mint hogy az eredeti folyást egy év alatt helyreállíthatják. Ez által hatályon kívül van helyezve az 0. P. T. 409. §-nak az a rendelkezése, hogy a víznek új folyása által károsult földbirtokosoknak joguk van az elhagyott mederből vagy annak értékéből kárpótlást szerezni. Ily jog ellentétben áll a vízjogi törvény 4. §-nak azzal a rendelkezésével, hogy a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és hogy az ellenes parti birtoknál a meder középvonala képezi a birtok határát. Ha tehát a meder bármily okból víztől mentesen marad és a folyás egy éven belől helyre nem állíttatik, minden kártérítési kötelezettség nélkül előáll a parti birtokosnak a 4. §-ban törvényileg biztosított joga. 1330. 438. A felügyeleti kötelezettség gondatlan elmulasztása nem terheli a szülőket és kártérítési kötelezettségüket meg nem állapítja az, hogy távollétükben a tíz éves figyermekük közönséges bicskával játszadozva, e közben a bicskával a mellette állott kis leány szemét kiszúrta. 1390. 569. Az ingatlan tulajdonosa azért a tényeért, mely szerint a földekbe hibás magot vetett be, az ingatlan későbbi vevőjével szemben felelősséggel csak akkor tartozik, ha ténykedése azzal a czélzattal történt, hogy az abból származható hátrányt a kötendő szerződéssel a vevőre fogja hárítani, vagy pedig, ha az eladott ingatlan vetésének minőségére nézve a szerződés megkötésekor a vevővel szemben felelősséget vállalt. 1391. 571. XVI. A KAMATHOZ ÉS ELVONT HASZONHOZ VALÓ IGÉNY. A kamatoknak az 1883: XXV. t.-cz. 19. §-ban szabályozott 3 évi elévülését egyedül a követelésnek birói uton való érvényesítése vagy pedig a kötelezett részéről a jognak kifejezett elismerése szakítja félbe, ilyen elismerésnek pedig nem tekinthető az adósnak a kereset megindítása előtt csak egész általánosságban tett az a kijelentése, hogy a tőkét a kamataival együtt megfizetendi, annak közelebbi meghatározása nélkül, hogy a fizetési igéret mely időről járó kamatokra vonatkozik. Az ilynemű ígéretből csak arra lehet következtetni, hogy az a tőkének és a tőke után jogilag követelhető kamatokra terjed. 1219. 179. Ha a perben a főtárgygyal együtt annak járuléka követeltetik, a járulék a főtárgygyal hasonló megítélés alá esik, következéskép, ha a főtárgy, vagyis maga a részvény épen az alperesek ténykedése miatt már csak készpénzbeli összegben követelhető, a haszon, mint járulék szintén a készpénz után jár, ez