A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)
\l l\ XIV. A KÖTELEM MEGSZŰNTE. /. Teljesítés. Fizetés. Váltókövetelésnek perben való beszámításánál megkívántatik, bogy az eredeti váltó az illető bírósághoz beadassék oly czélból, hogy a mennyiben a beszámítás itéletileg jogérvényesen megállapíttatik, az az eredeti váltóra reávezettessék. 1155. 28. A fizetésnek birói kézhez való letétele csak akkor bir a fizetés joghatályával, ha a letétel vagy a letevő jogos érdekeinek megóvása czéljából szükséges volt, vagy pedig arra az ellenfél késedelme szolgáltatott okot. 1199. 136. A váltó adása magában véve nem fizetés, hanem csak fizetési igéret, ha a hitelező a váltót nem vette át kifejezetten fizetésül. 1202. 144.1218. 177. A hitelező nem kötelezhető arra, hogy lejárt követelésének kiegyenlítésére a kezes által nyújtott oly letételt fogadjon el, melylyel szabadon és feltétlenül nem rendelkezhetik. 1229. 207. A ki készpénzben helyettesíthető dolog kiszolgáltatására van kötelezve és a kiszolgáltatást természetben nem teljesíti, a mennyiben az iránt eltérő megállapodás vagy egyéb rendelkezés még nem történt, a hitelezőnek ama helyettesíthető ingó dolog valóságos ellenértékét tartozik készpénzben megfizetni ; már pedig a vasúti részvénytársaság elsőbbségi részvényeinek ilyen valóságos egyenértékéül ezeknek megállapított kibocsátási árfolyama, egymagában véve ebbeli minőségénél fogva, jogilag nem tekinthető. 1246. 246. A vasúti részvénytársaságok elsőbbségi részvényeire nézve a kormányhatóság által az 1888: IV. t.-cz. 10. §. értelmében megállapított kibocsátási árfolyamnak csak az a jogi hatálya, hogy közvetlenül a részvénytársaságtól részvénykibocsátási és részvényjegyzési szándékkal az a részvény a megállapított kibocsátási árfolyamon alól meg nem szerezhető ; ennek megtörténte után tehát a már ekként kibocsátott részvényre nézve a megállapított kibocsátási árfolyam jogi hatályát és gyakorlati jelentőségét elveszti, s így az a részvény egyébként a tényleges kibocsátás előtt, alatt és után a megállapított kibocsátási árfolyamnál kevesebb vagy több tényleges értékkel egyaránt birhat. 1246. 246. A készpénzben helyettesíthető, sőt rendszerint közforgalom tárgyát tevő ingó dolognak s így a vasúti részvénytársaság elsőbbségi részvényeinek valóságos egyenértékéül első sorban annak forgalmi értéke, vagyis az a készpénzbeli összeg tekintendő, a mennyiért az az adott időben értékesíthető vagy megszerezhető, másodsorban pedig az az eredmény, a mi az illető vasúti részvénytársaság különleges helyzetének az általános pénzügyi és közgazdasági tekintetek számbavételével az egyes részvény vagyonbeli jelentősége gyanánt számszerűen levezethető. 1246. 246. Az a körülmény, hogy az adós helyett ennek utalványára a fizetést egy