A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

XIJII Az együttes és egyetemleges adóstárs bármelyike részéről teljesített szerződési szolgáltatás a hitelezővel szemben a többi adóstársnak is javára szolgál, ezek kötelezettségét a teljesítés mérve erejéig megszünteti és az ekként megszűnt kötelezettséget a szolgáltatást teljesített adóstársnak utólagos egyoldalú ténykedése fel nem élesztheti. 1Í36I3. 507. XIII. A KÖTELMEK ÁTRUHÁZÁSA. ( Engedmény.) Ellenkező kikötés nem létében a követelés engedményezésével az engedményes nem egyedül a tőkéhez, hanem a kamathoz való jogot is megszerzi, mi mellett jogi jelentőséggel nem bir az, hogy az engedményező az engedményestől az átruházott követelés egész összegét, tehát a kamatok értékét megkapta-e ? 1150. 16. A követelésnek, a kamathoz való jog fentartása nélkül történt átruházása után az adós által az eredeti hitelező részére a kamatokról kiállított új adóslevél nem bír jogi hatálylyal. 1150. 16. A gabonavételről szóló kötvényben az eladók mellett a szerződés teljesítéseért a vevővel szemben kötelezettséget vállaló személy az ügyletből keletkezett jogokat a maga részére érvényesítheti, ha kimutatja, hogy azok a vevőtől reá akár engedmény útján, akár más módon átszállottak. 1183. 91. A hitelező engedményese az adóslevélből folyó jogot ép úgy jogosítva van érvényesíteni, mint azt érvényesíthette volna az eredeti hitelező. E szerint közömbös, hogy az engedményes tudott-e arról vagy sem, hogy a perbe vont egyenes adóstárs az adóslevélre adott értékből nem részesült s hogy az adóslevelet szívességből irta alá. 1194. 119. Más helyett teljesített fizetés czímén az eredeti kötelezettől megtérítés csak akkor követelhető, ha az adós helyett a tartozás tényleg kifizettetett, vagy a fizetési kötelezettség akként hárult a megtérítést igénylőre, hogy az által az eredeti kötelezett a fizetés alól menekült. 11391. 571. Valamely jog csak oly határok között képezheti az átruházás tárgyát, a mily terjedelemben azt maga az átruházó érvényesíteni jogosúlt; következéskép abban az esetben, a midőn az adós a tartozásáról kiállított okiratban úgy nyilatkozott, hogy örökösei a tartozást a hitelező örököseinek fizessék ki és a hitelező a feltételt elfogadta, ellenben az adósnak később végrendeletileg tett ama intézkedését, hogy a tartozás magának a hitelezőnek ennek életében, illetve ennek örököseinek fizetendő, az adós örököseivel egyezségre lépve, nem fogadta el és csak ezután ruházta át a követelést leendő örököseire, ezek a követelést az eredetileg kikötött lejárati korlátozással szerezték meg s így az adós örökösei ellen az eredeti hitelező éleiében a követelés megfizetése iránt indított keresetük időelőtti. 1401. 600.