A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

Az egyetemleges zálog jogi természetéből folytján a hitelező követelését szabad választása szerint bármely terhelt ingatlanból kielégíthetvén, a terhelt ingatlan tulajdonosa, ha azt tehermentesen szerezte meg jogelődétől, a törlés elmulasztása esetében teljes biztosítékot követelhet, tekintet nélkül arra, hogy a hitelező követelésének biztosítására szolgálnak-e még más ingatlanok vagy sem. 1200. 310. A készfizető kezes épen úgy, mint a közönséges kezes, sikeresen élhet a hitelezővel szemben azzal a kifogással, hogy a hitelező az egyenes adós ellen követelésének behajtása körül olyan késedelmes volt, hogy e miatt a kezes az egyenes adós ellen őt megillető visszkeresetet sikerrel többé nem érvényesítheti ; olyan jogszabály azonban nem létezik, hogy a hitelező az ily késedelemből eredő kárért a kezesnek felelős. 1286. 358. A mennyiben az egyenes adós a lejáratkor vagyontalan volt, a hitelezőnek az egyetemleges kezes elleni joga fentartása czéljából nem állott kötelességében kutatni azt, hogy az egyenes adós mi módon lett vagyontalanná és esetleg ennek vagyonátruházásait per útján megtámadni. A hitelezőre nézve elegendő annak a ténynek kimutatása, hogy az adósnak a lejáratkor nem volt vagyona. 1295. 374. Ugyanazon követelésért kezeskedő több személy a hitelezővel szemben egyetemlegesen van kötelezve. líiOO. 382. Az a jogszabály, hogy a kezes felszabadul, ha a követelés a hitelező hibájából a főadós ellenében behajthatatlanná válik, csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a követelés esedékessége határozott időhöz köttetvén, a hitelező ennek bekövetkezte után esik késedelembe. liiOO. 382. A mennyiben a kezesség elvállalása óta az egyenes adós vagyoni viszonyai jelentékenyen rosszabultak, a kezesnek jogában all a főadóstól akár biztosítást, akár a hitelezőtől a kezesség alól való felmentést követelni. 11500. 3^2. A kezes attól, a ki helyett kezeskedett, az esetlegesen jogosított biztosíték nyújtáson fölül addig, míg ő az utóbbi helyett fizetést nem teljesít, egyéb szolgáltatást nem követelhet. 11524. 430. A kezesség jogi természeténél fogva a hitelezőt az egyenes adóssal szemben megilletett igény arra a kezesre, ki az illető egyenes adós helyett a kezességével megerősített szolgáltatást teljesíti, mára szolgáltatás teljesítésének megtörténte által átszáll s így nem szükséges az, hogy azt az igényt a hitelező a kezesre kifejezetten és alakszerűén átruházza, ezt tehát a hitelező megtenni nem köteles. lí?20. 434. A készfizetői kezesség jogi természete szerint csak annyiban különbözik az egyszerű kezességtől, hogy a hitelező a fizetést az egyenes adós fizetésképtelenségének kimutatása nélkül is egyenesen a készfizetői kezestől követelheti, ellenben a hitelezővel szemben a követelésnek a főadóstól a hitelező mulasztásából eredt be nem hajthatása miatt emelt kifogások a készfizetői kezes által is minden megszorítás nélkül érvényesíthetők. 1352. 486.