A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

jog érvényesítésére mi befolyással sincs és a hitelező engedményese az adóslevélből folyó jogot ép úgy jogosítva van érvényesíteni, mint azt érvényesíthette volna az eredeti hitelező. E szerint közömbös az, hogy az engedményes tudott-e arról vagy nem, hogy a perbe vont egyenes adóstárs az adóslevélre adott értékből nem részesült s hogy az adóslevelet szívességből irta alá. 1194. 119. A hitelező vagy engedményese az egyik egyetemleges adóstárs ingatlanaira a követelés biztosítása czéljából bekebelezett zálogjogról lemondhat a nélkül, hogy e miatt a másik adóstársnak felelősséggel tartoznék, kivéve, ha a követelés engedményezése létre nem jött és csak színleltetett a másik adóstárs megkárosítására. 1194. 119. A hitelező a követelést nem ruházhatja át a fizetést teljesítő egyetemleges kötelezettre oly joghatálylyal, hogy az a többi egyetemleges kötelezett ellenében ezeknek a hitelezővel szemben fennállott eredeti kötelmi viszonya alapján tekintessék fennállónak ; ha pedig az egyetemleg kötelezettek egyike a fizetést teljesítette, visszkereseti jogára és ennek mérvére döntő az a jogviszony, mely az egyetemleges kötelezettek között fenforog. J 203. 148. Ha tehát bizonyítást nyer az, hogy a-kötelezvényen adóstársként aláirt személy a kölcsönből mit sem kapott, hanem az egész kölcsönt az aláírt többi egyetemleges adóstársak vették fel és fordították saját czéljaikra, ebből a fizető személyre az a jog származik, hogy mind azt, a mit a perbe vont adósok helyett és ezek érdekében fizetett, tőlük visszkereseti jogánál fogva követelhesse. 1203. 148. Oly esetben, a midőn a kötelezvényen aláirt adósok egyike sem járt el a kölcsön felvételénél saját személyében, hanem mindannyian az általuk képviselt társulat nevében, és a felvett kölcsönt is ennek czéljaira fordították, habár a kölcsönt adó hitelezővel szemben személyes és egyetemleges kötelezettségben voltak, egymással szemben jogilag nem adóstársaknak, hanem az illető társulat együttes meghatalmazottjainak tekintendők ; következésképen közülök az, ki a kölcsönt sajátjából egyenlítette ki, megtérítést csak a meghatalmazó társulattól, mint ennek volt meghatalmazottja, esetleg ennek tagjaitól követelhet, a minek előföltétele az, hogy az időközben feloszlott társulattal szemben a végelszámolás megtörténjék. E mellett az a körülmény, hogy a számadás elkészítésére esetleg a kölcsön fölvételénél részt vett "adóstársak valamelyike volna hivatva, az elszámolás megejtését lehetetlenné nem teszi. 1228. 205. Ha a részvénytársaság igazgatói tagja a részvénytársaság részére nyújtandó kölcsön visszafizetésére minden korlátozás nélkül egyetemleges kötelezettséggel készfizetői kezességet vállalt, kötelezettsége nem szűnik meg az által, hogy ő időközben a részvénytársaság igazgatói tagja megszűnt lenni. 1229. 207. A hitelező a fizetést az egyetemleges készfizetői kezesek bármelyikétől követelheti a nélkül, hogy a kötelezetteket mind perbe idézni tartoznék. 1229. 207.