A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

\\\\ VII. A CSŐDTÖRVÉNY. (1881 : XVII. t. cz.) Felperes ki nem mutatván oly tényeket, a melyekből jogszerűen követ­keztetni lehetne arra, hogy követelése a Gs. T. 48. és 49. §§. rendelkezéseihez képest a csődtömeg tartozása vagy költsége volna, a nélkül a Gs. T. rendelke­zéséhez képest a csődtömeggel szemben csődön kivül csak mint külön kielé­gítésre jogosított hitelező léphet fel az általa a közadós ellen a csőd megnyitása előtt nyert végrehajtási zálogjog alapján és csak eme külön kielégítési alapból követelhet teljesítést és nem a közadósnak, illetve a csődtömegnek bármely vagyonából csődön kivüli kielégítést. 11ÍH. 106. A Gs. T. 100., 102., 154. és 155. §§. szerint a csődtömeggondnok tör­vényes hatásköre a csödvagyon tekintetében a képviseletre, vagyon- és ügykeze­lésre terjed ki és a 48. §. 1. pontja szerint is a csődtömeget a tömeggondnoknak csak érvényes jogcselekményei terhelik ; már pedig a csődtömeggondnoknak az a kötelező nyilatkozata, hogy a bérbeadónak a csődtömeg által bérben tartott ingatlanra vonatkozó szerződésnek fentartása mellett, 1000 frtot meghaladó összeget fog fizetni, oly kétoldalú szerződést képez, mely aCs. T. 160. §. 2. pont­jában meghatározott egyezségek közé tartozik, tehát a csődtömegre nézve a csőd­választmány jóváhagyó határozata hiányában joghatálylyal nem bír. 1 '21*2. 168. A bérbeadó és a bérbevevő között létrejött annak a megállapodásnak, hogy a bértartozása bérbevevőnek a bérbeadó ellen fennálló kölcsönkövetelésébe beszámíttatik, a bérbeadó ellen időközben megnyitott csőd alatt lejáró bérrész­let tekintetében a csődtömeggel szemben nincs jogi hatálya. 1235. 222. A Cs. T. 27. és 244. §§-ban említett fizetések megszüntetéséről csak kereskedők vagy kereskedelmi társaságok részéről lehet szó. 1266. 319. A Gs. T. 22. §-nak az a rendelkezése, hogy úgy a tömegnek, mint a bér­beadónak és haszonbérbeadónak jogában áll a szerződést a törvényes, vagy ilyennek hiányában a szokásos határidő megtartása mellett a lejárat előtt fel­mondani, nem változtat a felek jogviszonyán a tekintetben, hogy ha a haszon­bérlő tömeg részéről mulasztás vagy szerződésszegés forog fenn, a bérbeadó vagy haszonbérbeadó annak alapján is a szerződést a szerződési megállapodá­suknál vagy törvénynél fogva felbonthatja. 1395. 586. VIII. A VÁLTÓTÖRVÉNY. (1876: XXVII. t.-cz.) Váltókövetelésnek perben való beszámításánál megkívántatik, hogy az eredeti váltó az itélö bírósághoz beadassék oly czélból, hogy a mennyiben a beszámítás itéletileg jogérvényesen megállapíttatik, az az eredeti váltóra reá­vezettessék. 1155. 28. c*

Next

/
Thumbnails
Contents