A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

\X\\ I IX. KÖTELMI JOGVISZONY, JOGÜGYLETEK. Jogszerűen következtethető az, hogy a készpénzben vagy saját nevére szóló takarékpénztári betétkönyvben adott óvadék, az ellenkező bizonyításáig az óvadékot letevő tulajdonának tartandó. 1159. 38. A szerződés felbontása következtében az előbbi állapot helyreállítása nem csak abból áll, hogy a felek visszaadják mind azt, a mit a kezeikhez vettek, hanem hogy kiszolgáltassák a minden ellenszolgáltatás nélkül kezeik között levő tökének az átvételtől járó kamatait is. 1183. 91. Egymagában az a körülmény, hogy a vevőtársaság az ő érdekében eljárt ügyvédnek az eljárásáért fizetést teljesített, még nem szolgál jogszerű alapul annak megállapítására, hogy a társaság az ügyvédi jutalomdíjról kiállított okiratot magára nézve kötelezőnek elfogadta. 1196. 125. Jogi hatály tekintetében különbség van a között, hogy valamely társulat nevében ügylet megkötésére ki van hivatva és a között, hogy valamely társulatot a perben ügyfél gyanánt ki jogosult képviselni. 1196. 125. A szerződési jogviszony keletkezése, átváltoztatása>agy megszűnése rendszerint az illető felek egységes akaratán %s az akarat nyilvánításán alapszik, az akaratkinyilvánítás pedig rendszerint nemcsak kifejezett kijelentésből, hanem az akaratelhatározás felismerésére alkalmas egyéb ténykörülményekből is jogszerűen megállapítható és megállapítandó. 1198. 132. Valamely ügyletnek az illető felek közös egyetértésével megszűnte esetében, hacsak ez iránt közöttük eltérő megállapodás nem történt, az előbbi állapot visszaállításaként mindegyik fél visszaadni tartozik azt, a mit a másik féltől a jövőbeni teljesítés fejében előre kapott. 1198. 132. Az, hogy az egyik elcserélt ingatlanon megterheltetési és elidegenítési tilalom van feljegyezve, a szerződés teljesítését nem teszi lehetetlenné. 1204. 151. Ha a szerződő felek közül az, ki az Írásbeli szerződést elkészítette, ennek megkötésekor az okiratot a másik szerződő félnek szóval az írástól eltérő értelemben magyarázta meg, ez az eltérő magyarázat a felek közötti jogviszony megbirálásánál tekintetbe veendő. 1221. 184. A szerződésnek okiratba foglalása nem zárja ki annak a bizonyítását, hogy az okirat a szerződő feleknek valódi akaratát és ennek egységesen történt kijelentését nem tartalmazza, de annak bizonyítását sem, hogy a felek a szerződés kiállítása alkalmával, abban nem foglalt és a szerződés tartalmával ellentétben nem álló kötelező nyilatkozatokat tettek. 1230. 211. Az elvállalt szerződési kötelezettség rendszerint az iránt külön felhívás