A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

\ \ V111 leges adóstársa ellen végrehajtást nem vezethet, hanem csakis az egyetemlegesség tekintetében köztük fennálló külön jogviszony alapján követelhet adóstársától megtérítést. 1329. 436. Az igényper. A biróság annak a kimondásával, hogy az igényelt dolog továbbra is a végrehajtást szenvedő tulajdonának tekintendő, nem sértette meg az 1881 :LX. t.-cz. 96. §-ban foglalt azt a jogszabályt, hogy az igényperben hozott Ítélet az igénylő és a végrehajtást szenvedő között való jogviszonyra hatálylyal nem bír, s hogy az ítélet harmadik személyek érdekeit nem érinti. 1159. 38. A kézi zálogjog érvényesítése nem az igényper, hanem az elsőbbségi igény útjára tartozik. 1160. 42. Az 1881 : LX. t.-cz. 98. §-nak az a rendelkezése, hogy abban az esetben, ha a foglaláskor azt lehetett a végrehajtatónak jóhiszeműleg vélelmezni, hogy a lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedő tulajdonai: a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők, ha az igény megállapíttatnék is, nem vonatkozik csupán az elsőbirósági eljárásban felmerült perköltségre, hanem kiterjed az összes perköltségre, tehát a felebbezési költségre is. 1167. 53. Az igényperben az azonosság az ügy érdemére nézve egyik döntő körülmény lévén, e tekintetben a bizonyítás kötelezettsége a végrehajtató alperes tagadásával szemben a S. E. 64. §. második bekezdése, illetve az 1868:LIV. t.-cz. 152. §. szerint az igénylő felperest terheli. 1185. 96. Oly esetben, midőn a végrehajtató oly vagyonra, melyet a végrehajtást szenvedő elajándékozott, végrehajtási zálogjogot szerez, a végrehajtató az ellene indított igényperben kifogás utján is érvényesítheti azt a jogát, hogy követelése erejéig az ajándékozott vagyonból kielégítést nyerjen. E jogszabály alkalmazásának előföltétele azonban az, hogy a végrehajtás tárgyát képező követelés az ajándékozás idejében fennállott légyen és annak kielégítése tekintetében az ajándékozás által vonassék el a kielégítési alap. 1197. 131. A foglalás hatályos vagy hatálytalan voltának elbírálása az igénypernek nem tárgya. Az, hogy igénylő felperes a lefoglalt ingóságokat árverésen vette meg, nem zárja ki azt, hogy azok az árverés után ismét a végrehajtást szenvedő tulajdonává váltak. 1216. 173. Midőn az adós a hitelező elől a kielégítési alapot az által vonja el, hogy azt közeli rokonára ruházza át, az akként szerző fél az adós kijátszásáról tudomással bírván, a rosszhiszeműség őt is terheli; az ilykép létrejött szerződésnek pedig jogi hatálya a hitelezővel szemben nincs, és a hitelező kielégítési jogának érvényesítését az átruházott vagyonra nézve nem akadályozza. 1227. 202. Azon a jogellenes tényen, hogy a kielégítési alap a hitelező elöl jogellenesen elvonatott, mit sem változtat az, hogy az igénylőnek a végrehajtást szenvedő ellen megtérítési joga állhat fenn oly czímen, hogy helyette mint kezes