A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

fizetést teljesített, tehát az átruházott dologért ellenértéket adott, ha a tényleg adott ellenérték az adós részéről nem fordíttatott a végrehajtató hitelező kielégítésére. 1227. 202. Habár a házassági szerződésben azok az ingók, a melyeket a no kiházasításul hozott a férje házához, egyenként fel vannak sorolva, mégis az ott fel nem említett, azonban rövid idővel a végrehajtást szenvedettel kötött házasság megkötése után szerzett tárgyak,.természetük és rendeltetésüknél fogva a kiházasítási ingók kiegészítőinek tekintendők. 1233. 219. Nem tekinthető keresetváltoztatásnak, ha az igényperben az igénylő nő a tárgyalás folyamán kijelenti, hogy az általa igényelt tárgy nem az ő, hanem kiskorú gyermekének tulajdonát képezi. Ily esetben felperes keresetével el nem utasítható, hanem az 1881 : LX. t.-cz. 90. §. és a S. E. 8. §. értelmében a kiskorú törvényes képviselete czéljából a kellő intézkedés megteendő. 1255. 299. A nő ellen folytatott végrehajtás alkalmával az ennek és férjének közös birlalatában talált ingóságokra nézve az a vélelem áll fenn, hogy azok, ha külön nem szolgálnak a nő rendeltetésére, az igénylő férj tulajdonai, mely vélelemmel szemben a végrehajtató fél bizonyítani tartozik azt, hogy azok a nő külön vagyonát képezik. 1271. 329. A lefoglalt ingónak a foglalás alól felmentésére irányuló igény sikeresen alapítható nemcsak tulajdonjogra, hanem minden olyan jogra is, mely anyagi tartalmánál fogva alkalmas annak meggátlására, hogy az az ingó végrehajtási árverés alá bocsáttassék ; már pedig birói gyakorlat az, hogy a végrehajtást szenvedő birtoklásában levő tárgyakra vezetett foglalás nem bir hatálylyal az olyan harmadik személylyel szemben, a ki kimutatja azt, hogy az ő jogára való tekintettel a lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedőnek nem állanak szabad rendelkezése alatt. 1275. 338. Az 0. P. T. 1227. §. szerint a nő készpénzbeli hozománya a férj teljes tulajdonává válik s ha a férj a házasság tartama alatt szerezte meg a nő által igényelt tárgyakat, akkor azok még az esetben is a férj tulajdonát képezik, ha a szerzés a nő hozománybeli pénzéből történt. 1364. 509. V. A KERESKEDELMI TÖRVÉNY. (1875: XXXVII. t.-cz.) A K. T. 285. §. szerint a kereskedőt, ellenkező kikötés hiányában, a kamat általában megilleti; a törvény rendelkezésénél fogva tehát a K. T. 1. §-hoz képest azzal ellenkező szokás alkalmazást nem is nyerhet s így a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy erre nézve a szakértők kihallgatásának mellőzését nem indokolta. (S. E. 185. §. c) p.) 1143. 2. Magánjogi természetű társulás esetében a társulat tagjai a társulással czélba vett munkálatok költsége iránt harmadik személyekkel szemben fejen-