A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

99 tetet't, nem felebbezvén, a felebbezési bíróság nem bocsátkozhatott sem annak megállapításába, hogy alperes a haszonbéri szerződés feltételeit megszegte-e vagy sem, sem annak elbírálásába, hogy alperes a haszonbérleti szerződés megszüntetésébe feltétlenül bele•egyezett-e, avagy beleegyezését feltételhez kötötte, és hogy ennélfogva az elsőbiróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó marasztaló része helyes-e vagy sem, és jogosan tekintette alperest pervesztesnek az alapon, hogy alperes a per főtárgyára nézve az elsőbiróság által marasztaltatván, az ellen felebbezéssel nem élt, ily körülmények között pedig a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett azzal, hogy alperest, mint pervesztest a S. E. 109. és 168. §§-ai rendelkezéséhez képest a per- és felebbezési költség megfizetésére kötelezte. (Kir. Güria I. G. 454/1900. 1900 október 4.) 1187. Ha a férj a házassági hűséget már az együttélés tartama alatt szegi meg, ez a nem vétkes nőt az együttélés megszakítására s a külön tartás igényelhetésére jogosítja fel, ha pedig a férj az együttélés megszakítása után más nővel szerelmi viszonyt folytat, ez a nőnek arra ad jogot, hogy a külön tartást akkor is igényelhesse, ha férje őt magához visszahívja. Ellenhen a nő, habár a különélésre a férj szolgáltatott okot, elveszti a tartáshoz való igényét, ha a különválás után más férfiúval állandó szerelmi viszonyt folytat. Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy ideiglenes tartás iránti keresetével jogszabály megsértésével utasíttatott el, mivel a házastársi hűség megszegése csak abban az esetben bir a nő tartási igényére megszüntető hatálylyal, ha a nő a házastársi hűséget az együttélés tartama alatt szegi meg, ez pedig vele szemben nem állapíttatott meg, ellenben férje az alperes a házastársi hűséget úgy az együttélés tartama alatt, mint annak megszakítása után is megsértette. E panasznak azonban nincs megállható alapja. Ugyanis az ideiglenes nőtartás iránti perekben nemcsak a kereseti jog keletkezésére, hanem az annak megszűntére vonatkozó 7*