A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

100 körülmények is megbirálandók lévén, a mennyiben a felebbezési bíróság azt fogadta el, hogy a peres felek közötti házastársi együttélés alperes vétkessége miatt szakadt meg, az ennek következtében tartásra köteles alperes nem volt elzárva annak bizonyításától, hogy felperes időközben oly életmódot folytatott, mely által a tartásra tényleg megnyílt igényét elvesztette; és miután a felebbezési bíróság Ítéletének a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint az állapíttatott meg, hogy felperes a különélés óta más férfiúval állandó szerelmi viszonyt folytat, a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn felperest ideiglenes tartás iránti keresetével elutasította, és pedig annál kevésbbé; mert ha a férj a házassági hűséget már az együttélés tartama alatt szegi meg, ez a nem vétkes nőt az együttélés megszakítására s a különtartás igényelhetésére jogosítja fel, ha pedig a férj az együttélés megszakítása után is más nővel szerelmi viszonyt folytat, ez a nőnek arra ad jogot, hogy a különtartást akkor is igényelhesse, ha férje őt magához visszahívja ; és mert el is tekintve attól, hogy a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában nem állapíttatott meg, hogy alperes más nővel viszonyt folytat, e körülmény megállapítás esetében nem bírna felperes igényére befolyással, mert a mennyiben a nő férje ellen ideiglenes tartásra formál igényt, az igényének elvesztése terhe alatt a férjétől való eltartás idejére feltétlenül erkölcsös életet folytatni köteles. (Kir. Guria I. G. 333/1900. 1900 október 5.) 1188. Az 1885: XXIII. t.-cz. 42. §-a értelmében mindazok a munkálatok, melyek a víz természetes lefolyását akadályozzák vagy megváltoztatják, hatósági engedély alá esnek; a törvény ezen rendelkezésének megsértéséből származó jogsérelem orvoslása nem tartozik birói útra. (S. E. 1. §.) Űgyállás: Alperesek telkén felül eredő patak vize az alperes telkéig mederben folyik; ott a patak medre megszűnik s a víz az alperes telkén és az azon alul fekvő telkeken szétoszolva terül el és jut a folyamba. Alperesek a saját telkükön keresztül a felperesek szomszédos telek határszéléig a víz számára árkot ástak, felperesek ennek következtében a járásbíróság előtt alpere-