A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

SS sértett meg jogszabályt, a midőn nem bocsátkozva az ügy érdemének, jelesen pedig annak megbirálásába, hogy peres felek melyike szegte meg a szerződést s bogy alperes a per folyama alatt a szerződés megszüntetésébe leltételesen vagy feltétlenül beleegyezett-e, alperest pervesztesnek tekintette és ez alapon az elsőbiróság Ítéletének az alperest perköltségben való marasztaló részét belyben hagyta. Ügy állás: Felperes keresetében a közte és alperes között kötött haszonbéri szerződést megszüntetthek kimondani kérte azért, mert alperes mint haszonbérlő szerződésbeli kötelezettségeinek eleget nem tett, jelesen a haszonbért és elvállalt adót nem fizette. Alperes azzal védekezett, hogy az egyes bérrészletek miatt köztük külön perek vannak folyamatban, a részleteket pedig azért nem fizette, mert az árvíz több hold földet elöntött s mert felperes szegte meg a szerződést, mivel az épületeket nem adta át kijavított állapotban, minek következtében ezek bedőltek. Viszonkeresetileg kárát felszámítva, kiemeli, hogy nem ő tartozik felperesnek, ellenkezőleg felperes adósa neki még 93 frt 55 krral. Egyébiránt beleegyezik a haszonbéri szerződés megszüntetésébe, ha felperes az elmúlt két bérleti évre magát kielégítettnek ismeri el, s ha ellenkövetelését helyesnek elismerve, a 93 frt 55 krt neki megfizeti. Felperes tudomásul véve, hogy alperes a szerződés megszüntetésébe beleegyezett, az elsőbiróság itéletileg a szerződést alperes hozzájárulása alapján megszüntettnek kimondja és alperest perköltségben marasztalta. Alperes az elsőbiróság Ítéletet csupán a perköltség miatt felebbezvén, a felebbezési biróság az elsőbiróság ítéletét az ügy érdemében érintetlenül, az alperest perköltségben marasztaló részét pedig helybenhagyta. A kir. Guria alperes felülvizsgálati kérelmét elutasította a következő okokból: Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság eljárási jogszabályt sértett, a midőn alperesnek az elsőbiróságnál Sp. II. 35/4. 1900. sz. alatt beadott kérvényben tett kijelentéséből csak azt a részt vette tekintetbe, melyben alperes a haszonbérleti szerződés megszüntetésébe beleegyezik, de figyelmen kívül hagyta a beleegyezéshez kötött feltételt, valamint azzal is, hogy alperesnek a perköltségben való marasztalását csakis azzal indokolta, hogy alperes pervesztesnek tekintendő. Ez a panasz alaptalan; mert alperes az elsőbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint a közte és felperes között kötött haszonbéri szerződés megszűntnek kimondatott és alperes a haszonbérbe vett ingatlanoknak elhagyására végrehajtás terhével kötelez-