A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

97 körülmény lévén, e tekintetben a bizonyítás kötelezettsége a végrehajtató alperes tagadásával szemben a S. E. 64. §. második bekezdése, illetve az 1868. évi LIV. t.-cz. 152. §. szerint az igénylő felperest terheli; ehhez képest ez a kötelezettség arra az alperesre akkor sem hárítható, ha az azonosság az igénylő felperes részéről valószínűsítettnek fogadtatott el, hanem ez utóbbi körülmény csak az igénylő felperes további bizonyítása módjára lehet perjogi befolyással. Azonban a felebbezési bíróságnak most ismertetett téves kijelentése nem szolgálhat okul arra, hogy ez alapon a felülvizsgálati kérelemnek hely adassék, mert a felebbezési bíróság Ítéleti indokaiból nyilvánvaló az, hogy bizonyítottnak vette, és pedig épen a felperes részéről nyújtott bizonyítékok elfogadásával és a per egyéb adatainak méltatásával azt, hogy azok a lefoglalt ingók, a melyeket az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a foglalás alól feloldott, azonosak azokkal, a melyeket felperes adott eladás czéljából bizományba. A felebbezési bíróság a B) alatti okiratot alakilag és tartalmilag valónak elfogadta; már pedig ez okirat szerint felperes nem a végrehajtást szenvedővel, hanem M. S. czéggel szerződött, nevezetesen az iránt, hogy felperes annak a czégnek árúkat ad át a czélból, hogy azokat az árúkat az a czég a maga nevében és a felperes részére fogja állandóan árusítani; ebből tehát jogszerűen következik, hogy a B) alatti szerződés, mint okiratba foglalt ügylet a felperes és a nevezett czég között jött létre, és hogy a B) alatti okiratba foglalt szerződés a kereskedelmi törvény 368. §. rendelkezése szerint bizományi és így kereskedelmi ügylet, mert a bizományi ügylet, mint kétoldalú terhes szerződésjogi természetével sem ellenkezik az, hogy az az ügylet a megbízó javára kezesség által vagy egyébként megerősíttessék. (Kir. Guria I. G. 380/1900. 1900 október 4.) 1186. Alperes nem íelebbezvén az elsőbiróság ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint a közte és felperes között kötött haszonbéri szerződés megszűntnek kimondatott s csak a miatt élvén felebbezéssel, hogy ő perköltségben marasztaltatott, a felebbezési bíróság nem Curiai határozatok. VI. 7