A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

búza szállítására kérte köteleztetni. A felebbezési bíróság, mivel a szerződő felek az A. alatti okiratban magukra nézve a tőzsdei szokványokat fogadták el kötelezőknek, eme szokványok alkalmazásával a szerződést felbontottnak jelentette ki és felperest keresetével elutasította. Felperesnek felülvizsgálati kérelmét a kir. Curia 1899. évi deczember hó 19. napján G. 490. sz. alatt hozott határozatával,* a mennyiben az a tőzsdei szokványok alkalmazása ellen irányult, elutasította, egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelem következtében a felebbezési bíróság Ítéletét feloldotta és a felebbezési bíróságot további megfelelő eljárásra és új határozathozatalra utasította, abból az indokból, mert a szerződés felbontásának jogi következménye az előbbi állapot visszaállítása lévén, e felett a kérdés felett határozat hozandó ; már pedig a felebbezési bíróság tényállása alapján az ügy eme része az érdemleges eldöntésre nem alkalmas. A felebbezési bíróság az ügyet újra tárgyalván, alperesek azzal védekeztek, hogy felperes a B. alatti okirat alapján a maga részére jogokat nem érvényesíthet, továbbá hogy az A. alatti okirat bizonyító erővel nem bir, végül hogy felperes ellen a beszámításra alkalmas ellenkövetelésük van. Felperes a beszámítás ellen kifogással élt, kérte alpereseket a felvett összeg, annak a kézhez vétel napjától járó 5% kamatai és úgy az alapperbeli, mint a jelen per költségének viselésére kötelezni. A felebbezési bíróság alpereseket 1220 K 40 f tőke, ennek 1896. évi deczember 19-étől járó 5o/0 kamatai és a jelen per költségének fizetésére kötelezte. — Felperes felülvizsgálattal élt, mert a kamatok nem a pénznek kézhez vétele napjától ítéltettek meg és mert alperesek az alapper költségének viselésére nem köteleztettek. Alperesek felülvizsgálati kérelmükben az ítéletnek fizetésre kötelező részét támadták meg. A m. kir. Curia felperes felülvizsgálati kérelmének, a mennyiben az a kamatok megállapítására vonatkozik, helyet adott, egyebekben azonban úgy felperes, mint alperesek felülvizsgálati kérelmét elutasította a következő okokból: Alperesek panasza az, hogy a felebbezési bíróság jogszabály megsértével fogadta el a B) alatti okiratot bizonyítékul arra, hogy felperest a St. és K. czég megbízásából és nevében kötött jogügyletből folyó jogokat a maga részére érvényesítheti, mivel az A) alatti kötlevelet felperes nem mint bizományos, a saját nevében, hanem mint megbízott a St. és K. czég nevében kötötte s ezenfelül megbízójával szemben a szerződés teljesítéseért kötelezettséget is vállalt; e szerint tehát az ügylet nem levén bizományi ügylet, felperes annak érvényesítése végett az A) alatti alapján föl nem léphet, mint egyetemleges kötelezett pedig az ügyletből folyó jogokat csak akkor * Ld. előzményét V. kötet 1036. sz. 230. lap.