A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

93 érvényesíthetné, ha azok javára erigedményeztettek volna, a B) alatti okirat azonban ily engedményt nem tartalmaz. Ez a panasz nem bir megállható alappal, mert felperes a szóban forgó ügylet alapján az abból keletkezett jogokat a maga részére érvényesítheti, ha azt kimutatja, hogy azok akár engedmény útján, akár más módon reá átszállottak; már pedig az alakilag és tartalmilag valónak elismert B) alatti okirat tartalma szerint a St. és K. czég kijelentette, hogy felperes mindazokat a jogokat, a melyek abban javukra megállapítattak, a maga részére érvényesítheti, ez az elismerés tehát nyilvánvalóan az érintett jogoknak felperesre történt átruházását tartalmazza. Azt panaszolják továbbá alperesek, hogy a felebbezési bíróság jogszabály megsértésével fogadta el az A) alatti okiratot teljes bizonyítékul és hárította azzal szemben alperesekre a bizonyítás terhét, és ebből folyóan jogszabályt sértett azzal, hogy vallomásának megerősítése végett felperest hallgatta ki eskü alatt. Ez a panasz sem alapos ; mert a felebbezési bíróság az A) alatti okiratot nem fogadta el bizonyítékul arra, hogy a felek között árú-szállítási szerződés létesült és ennek következtében a felperes által vitatott jogügylet létrejötte tekintetében a bizonyítás terhét alperesekre hárította; e szerint tehát felperest vallomásának megerősítése végett nem azért bocsátotta esküre, mivel alpereseket találta bizonyításra kötelezetteknek, hanem mert a tárgyalás és bizonyítás teljes tartalmának a S. E. 64. §-a szerinti mérlegelése mellett felperes állításait fogadta el valószínűnek; minthogy pedig a felebbezési biróság Ítéleti indokaiban tüzetesen felsorolta azokat az okokat, a melyek meggyőződését előidézték és a melyeknél fogva a felperes által nyújtott ellenbizonyítékot elégtelennek találta, ennélfogva eljárása megfelel a S. E. 96. §-a rendelkezésének. Azt is panaszolják alperesek, hogy a felebbezési biróság azzal is jogszabályt sértett, hogy a felperesi keresettel szemben érvényesíteni kivánt beszámítási kifogásnak helyet nem adott, hanem a beszámítás útján érvényesíteni czélzott követelésükkel külön perre utasította. Ennek a panasznak sincs megállható alapja. Ugyanis a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint felperes és alperesek között két külön egymástól független jogviszony létezett és míg a felperes kereseti követelése vételi ügyletből, addig