A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)
82 hó 15-ig haladékot nyertek; már pedig a haladék engedélyezése a mulasztásnak következményeit elenyészteti. Ez a panasz sem alapos, mert a felebbezési bíróság a tényállást a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának mérlegelésével állapítván meg, az sikerrel csak akkor volna megtámadható, ha jogszabály megsértésével lettek volna tények megállapítva, vagy figyelmen kívül hagyva, ez az eset azonban ezúttal fenn nem forog. Az ekként megállapított abból a tényállásból pedig, hogy az 1900. évi január hó 15-ik napján esedékessé vált 1600 korona haszonbér összeget alperesek nem a lejárat napján, hanem június hó 15-ik napjáig részletekben fizették le, és hogy felperes a szerződésen gyökerező felmondási jogának kifejezett fentartása mellett hívta fel alpereseket a fizetés teljesítésére, a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a fentartással nyújtott fizetési haladékkal a mulasztás szerződésileg meghatározott következményeinek terhe el nem enyészett. (Kir. Guria I. G. 418/1900. 1900 szeptember 27.) 1179. Az 1894 : XXXI. t.-cz. 92. §. szerint a házastársak a tartásra nézve szabadon egyezkedhetvén, a nő a tartásról le is mondhat és a lemondás jogérvényes, ha az erről szóló okirat az 1886 : VII. t.-cz. 22. §-ában előirt alakban van kiállítva. A kényszernek, hogy ennek alapján valamely jogügylet érvényteleníthető legyen, közvetlen és elháríthatatlan veszélylyel kell járnia, vagyis oly természetűnek kell lennie, hogy az ellen a törvény engedte azonnali védelem kizártnak tekintessék. Ilyennek nem tekinthető a férjnek az a kijelentése, hogy nejétől, ha a tartás kérdésének szabályozásáról felvett okirat aláírását megtagadja, minden segélyt elvon. A felebbezési bíróság a fél részéről felajánlott bizonyítást mellőzheti, ha a bizonyítani ki várit körülmények a per eldöntésére befolyással nem birnak. Ügy állás: A nőnek ideiglenes tartás iránti keresetével szemben az alperes férj a csatolt közjegyzői okirattal védekezett. Ennek az okiratnak tartalma szerint a nő lemondott tartási igényéről az ellenében, hogy férje neki az