A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

81 kamarát csak a félévi bérösszeg teljes lefizetése után bocsátotta alperesek rendelkezésére, következően a szerződés feltételeinek teljesen nem tett eleget; — jóllehet továbbá a szerződés 17. pontja rendelkezése szerint a haszonbérbeadó a szerződés feltételeinek be nem tartása esetén szabad választása szerint vagy a szerződés teljesítését, vagy annak megszüntetését kérelmezheti, de teljesítést és a szerződés felbontását ugyanazon az alapon és egyidejűleg nem követelheti, — mind a mellett a felebbezési bíróság a szerződést a felek között megszüntette, habár felperes a haszonbér teljes összegét még a kereset megindítása előtt kezéhez vette. Ezek a panaszok nem birnak megállható alappal; mert a felebbezési bíróságnak e részben panaszszal meg sem támadott tényállása szerint alperesek a haszonbérlet tárgyát a haszonbérlet kezdetével átvették, a mi által a szerződés lényeges feltételei teljesedésbe menvén, alperesek a szerződésen alapuló kölelezettségük teljesítését azért, mert a bérlemény egyes tárgyai a szerződésben meghatározott időben át nem adattak, jogszerűen meg nem tagadhatják, hanem a kötelezettségnek maguk részéről való teljesítése mellett a haszonbérbeadótól szintén csak teljesítést követelhettek, és' az a körülmény, hogy a szerződés teljesítésénél felperest is terheli késedelem, egymagában a fenforgó esetben annál kevésbbé alkalmas arra, hogy a mulasztásnak a szerződésben megállapított terhes következményeit elhárítsa, mert sem a tárgyalási jegyzőkönyv sem a felebbezési bíróság ítélete nem tartalmazza azt, hogy alperesek megállapíttatni kérték volna, hogy felperes a szóban forgó helyiségek átadását megtagadta volna, vagy hogy annak visszatartásáért kártérítési igényük lehetne, mert továbbá a haszonbér a bérlemény tárgyának használati ellenértékét képezvén, az arra a gazdasági évre, melynek termését a haszonbérlő beszedte, még akkor is jogszerűen követelhető, ha a haszonbérleti szerződés hatálya a gazdasági év végével megszűntnek nyilváníttatott; már pedig a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a bérlemény 1900. évi október hó l-ig alperesek birtokában marad, kővetkezésképen emez ideig a jövedelmek beszedésére is ők vannak hivatva, annálfogva az 1900. évi október hó l-ig terjedő időre járó haszonbér felperest szintén jogszerűen megilleti. Panaszolják továbbá alperesek, hogy a felebbezési bíróság jogszabály megsértésével állapította meg a tényállást és vonta le abból azt a jogi következtetést, hogy őket a haszonbér fizetésével késedelem terheli, mivel ők a haszonbér hátralékra felperestől június Curiai határozatok. VI. fi