A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

nek és P. J.-nak mint osztatlan közös tulajdonos társaknak hozzájárulása nélkül érvényessé nem vált, teljesen tárgytalan levén, a felülvizsgálati kérelem elutasítandó volt. (Kir. Curia I. G. 414/1900. 1900 szeptember 27.) 1178. A haszonbérlő azért, mert a haszonbérbeadó a bérlethez tartozó egyes tárgyakat (egy magtárt s egy kamarát) a szerződésben meghatározott időben át nem adta, a szerződésen alapuló kötelezettségét meg nem tagadhatja. A haszonbér a bérlemény tárgyának használati ellenértékét képezvén, az arra a gazdasági évre, melynek termését a haszonbérlő beszedte, még akkor is jogszerűen követelhető, ha a haszonbérleti szerződés hatálya a gazdasági év végével megszűntnek nyilváníttatott. Ügy állás: Alperesek 1899 október 1-től kezdődően több évre haszonbérbe vették felperes birtokát; a bérleményt át is vet'ék, azt megmívelték és az 1900. évi termést be is szedték, azonban a bért nem fizették pontosan. Felperes ennek következtében alperesek ellen keresetet indítva, kéri a szerződést megszűntnek kimondani. Alperesek a kereset beadása előtt a hátralékos haszonbért megfizetvén, felperes azt átvette, de ragaszkodva a szerződésnek ama rendelkezéséhez, mely szerint nem pontos fizetés esetén a bérletet megszüntetni jogosult. Alperesek a perben azzal védekeznek, hogy felperes a maga részéről sem tett eleget szerződésbeli kötelezettségének, a mennyiben a bérleményhez tartozó magtárt és kamarát csak a félévi bér lefizetése után bocsátotta rendelkezésükre és minthogy a haszonbért még a kereset beadása előtt felperesnek teljesen megfizették és felperes ezt elfogadta, ezúttal a szerződés megszüntetését nem kérheti. A felebbezési biróság a haszonbérleti szerződést az 1900 október 1-ső napjától kezdve megszűntnek kimondja, a kir. Curia pedig alperesek felülvizsgálati kérelmét elutasította a következő okokból: Alperesek panasza az, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy a felperes és alperesek között létrejött haszonbérleti szerződést felperes kérelmére a haszonbér késedelmes fizetésének indokából felbontottnak jelentette ki, jóllehet a szerződés betöltését jogszerűen csak az a szerződő fél követelheti, a ki a maga részéről a szerződésileg elvállalt kötelezettségnek szintén eleget tett; már pedig felperes a bérlemény tárgyai között egy magtárt és