A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

72 most már keresetet indít a bérleti szerződés megszűntnek kimondása iránt azért, mert alperes a szerződést megszegte, jelesen azzal, hogy B. Gy. fizetését meg nem adta, a fürdőhelyet a 3 NB. alatti okirattal V. A.-nak albérbe adta,, hogy V. A. azzal is fenyeget, hogy a fürdőtelepen rablógazdaságot fog vinni, végre, hogy alperes a C. alatti okirat szerint kitűzött 60 napi határidőn belől a telekkönyvi átíratást ki nem eszközölte. — Alperes bérlő ezzel szemben tagadva azt, hogy a szerződést bármely részében is megszegte volna, arra az álláspontra helyezkedett, hogy az, vájjon B. Gy. a fizetését megkapta-e, tisztán az ő és B. Gy. közötti kérdés, egyébiránt B. Gy. ellene a fizetés miatt perrel fel sem lépett, sőt a fizetést közvetlenül vette föl a pénztárból, mivel a fürdőhelyen az ő szolgálatában is állott; — továbbá, hogy a V. A.-val kötött 3 NB. alatti szerződés, a mint ez a felírásból s a tartalomból kitűnik, nem albérleti szerződés, hanem kezeléshez való megbizás, hogy az ingatlan telekkönyvi átíratása körüli késedelemnek nem ő az oka, hanem a telekkönyvi hatóság, de különben felperes, képviselője útján, maga is járt el az ügyben s így őt kötelezettsége alól feloldotta. Az elsöbiróság a bizonyítási eljárás befejezése után alperest a kereset értelmében marasztalta, a felebbezési bíróság alperes felebbezése következtében felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria felperes felülvizsgálati kérelme alapján a felebbezési bíróság Ítéletét megváltoztatta s a B. alatti szerződést megszűntnek kimondotla a következő indokokból: Felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal, kogy a V. Á. részéről tett azt a kijelentést, hogy a B) alatti szerződésben körülírt és a szerződés tárgyát tevő telepen rablógazdaságot fog vinni, a szerződés megszüntetésére jogszerű okúi el nem fogadta, alaptalan azért, mert ilyen szóbeli kijelentés megtörténte a B) alatti szerződésben a szerződés megszüntethetésére okúi kikötve nincs, ilyen kikötés hiányában pedig a bérlő részéről pusztán szóbelileg tett és valamely szerződésellenes cselekménynek jövőben elkövetésére vonatkozó kijelentés sem valamely tételes törvénynél, sem az állandóan követett birói gyakorlatnál fogva a bérbeadót nem jogosítja fel arra, hogy az alapon a bérleti szerződést egyoldalúan megszüntethesse; következésképen a jelen perben nem ügydöntő az, hogy V. Á. az illető szóbeli kijelentést tette ;és így ez iránt a bizonyítási eljárást és ténymegállapítást a felebbezési bíróság jogszabály megsértése nélkül mellőzhette. Egyebekben a felperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz lényegileg alapos. A felebbezési bíróság ugyanis a felperes részéről B) C) D) és az alperes részéről 3. NB. alatt csatolt okiratokat alakilag és tartalmilag valóknak elfogadta.