A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

73 AB) alatti szerződés 5. pontja szerint alperes köteles a bérleti idő alatt a bérleményt és leltárt a felperes által alkalmazott, azonban a bérleli idő alatt alperes által fizetendő B. Gy. esetleg felperes által megjelölt más egyén által kezeltetni és alperes nincs jogosítva a nevezett vagy esetleg utóbb megjelölt egyént a bérleményen levő leltár mikénti kezelésében és biztosítási intézkedéseiben akadályozni ; ha azonban alperes mindezek ellenére B. Gy.-őt, vagy felperes által esetleg utóbb megjelölt egyént nem alkalmazná vagy a bérlemény területéről elmozdítani kívánná, köteles alperes az illető eltávozása előtt a leltári tárgyak biztosítására felperes részére 10,000 forint óvadékot letenni; továbbá ama szerződés 11. pontja szerint kifejezetten kiköttetett, hogy felperes az esetre is, ha alperes ama 5. pont feltételének eleget nem tenne, a szerződést azonnal megszűntnek tekintheti. A B) alatti szerződés 5. pontjából nyilvánvaló, hogy B. Gy. a felperesnek volt fizetés kötelezése mellett alkalmazottja, hogy tehát e fizetés iránt felperes vagyonilag felelős; de ama szerződés idézett 5. pontjából az is nyilvánvaló, hogy B. Gy. egyenesen a felperes érdekében, nevezetesen a bérlemény állagának felperes érdekében megóvása czéljából volt az illető kezelésre alkalmazandó; következésképen egyrészről téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az, vájjon a nevezett kapja-e a fizetését alperestől, vagy nem, csupán a nevezett és alperes közötti kérdés tárgya, ellenben a felperesre nem tartozik; más részről felperesnek ama szerződésből származó jogaira nem birhat befolyással az, hogy alperes B. Gy.-őt esetleg a bérlemény jövedelmének kezelésével utóbb megbízta. Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontj mely szerint súlyt helyezett arra, hogy felperes nem is állította, hogy B. Gy. a fizetését alperes ellen törvényes úton érvényesítette és ennek ellenére alperestől kielégítést nem kapott volna; téves pedig azért, mert a szerződésben történt lekötelezés birói kényszer igénybe vétele nélkül teljesítendő és így a teljesítésnek tényleg elmulasztása már magában véve a.szerződésszegés jogi hatályával bir, következésképen a teljesítésnek birói kényszer útján megkísérlése és sikertelen volta nélkül is esetleg alkalmas arra, hogy a kötelezett teljesítés elmulasztásának a törvényből vagy a szerződésből folyó következményei alkalmaztassanak. Ezekből jogszerűen következik, hogy ama szerződés 5. pontjában a felperes érdekében alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy