A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

60 dotta, ezzel azonban jogszabályt nem sértett, mivel a bérlemény csekélyebb és jelentéktelenebb részének elvonása a bérszerződés megszüntetését jogilag maga után nem vonhatja, hacsak az ellenkező szerződésileg ki nem köttetett, ily kikötés pedig tényként megállapítva nincs, sem pedig az, hogy az elvont kertterület a kertnek lényegesebb része volt volna. Panaszolja továbbá felperes, hogy a felebbezési biróság megsértette, illetőleg mellőzte azt az anyagi jogszabályt, a mely szerint a fővárosban érvényes bérleti szerződés oly bérhelyiségek fölött, melyekre nézve a hatósági lakhatási engedély megadva nincs, érvénynyel és a bérlő felet kötelezőleg fenn nem állhat, holott felperes, a csatolt közigazgatási hatósági határozattal (használhatósági engedélylyel) bizonyította azt, hogy a hatóságilag elrendelt és alperes részéről ennek folytán eszközölt átalakítások és átépítések oly természetű munkák voltak, hogy eme munkák teljesítése következtében alperesnek a tőle bérelt lakásra nézve lakhatási engedélyt kellett kinyernie, és ezt csak felperesnek a lakásból történt kihurczolkodása után mintegy P/2 hónapra kapta meg. Ez a panasz már azért is alaptalan, mert sem a felperesnek az alperes felebbezésére adott és a felebbezési tárgyaláson szóval előadott előkészítőiratából, sem a felebbezési tárgyalások jegyzőkönyveiből, sem a megtámadott ítéletből ki nem tűnik az, hogy felperes a felebbezési tárgyalásnál azt a tényt, hogy alperesnek lakhatási engedélyt kellett megszereznie, a bérleti szerződés megszüntetésére nézve felhozta és érvényesíteni kívánta volna, abból a tényből pedig egymagában, hogy a használhatósági engedély felperes részéről a tárgyalási jegyzőkönyvhez csatolva találtatik, az említett ténynek a felhozása meg nem állapítható. Egyébként oly anyagi jogszabály, a mely szerint a főváros területén érvényes bérleti szerződés oly bérhelyiségek fölött, a melyekre nézve hatósági lakhatási engedély megadva nincs, a bérlő felet kötelezőleg fenn nem állhatna, érvényben nincs, sőt az a jogszabály áll fenn, hogy a bérleti szerződés érvényesen megköttethetik és fennállhat oly bérhelyiségek fölött is, a melyekre nézve a lakhatási hatósági engedély kiadva nincs, és az a körülmény, hogy a hatóság a lakhatási engedélyt utólag adja meg, a korábban kötött bérleti szerződés érvényére befolyással nincs. Ellenben alaposnak találtatott felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt és jelesül a Budapest fő- és