A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)
59 Ügy állás: Felperes az alperes tulajdonát képező budapesti házban a földszint levő lakást és a kertet meghatározott évekre bérbe vette és a bérleményt elfoglalta. Felperes azt vitatja, hogy a beköltözéskor kikötötte, hogy a világító ablak és szelelő nyilas nélkül épített sötét és bűzös árnyékszékek megfelelőleg átalakíttassanak és az átnedvesedett falak száraz állapotba helyeztessenek felperesnek nyári tartózkodása alatt; ellenkező esetben felperes jogosítva lesz a lakást azonnal odahagyni. Ezek az átalakítások meg nem történvén, felperes a bérleti viszonyt felmondás által megszüntetni kívánta s mikor alperes a határozott időtartamra kötött szerződésnél fogva a felmondást el nem fogadta, felperes a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indított, a mely perben azonban pervesztessé lett. Felperes az említett hiányok mint egészségellenesek miatt és a kertben levő, fából épült mosókonyha tűzveszélyessége miatt a közegészségügyi hatóságnál panaszt emelvén, ez a hatóság vizsgálat után az árnyékszékek átalakítását és a fából épült mosókonyha eltávolítását elrendelte. Továbbá felperes szakértői szemlét is kért annak megállapítása végett, hogy az átalakítások ideje alatt a lakás mennyiben tekinthető használhatatlannak és az átalakítási munkák mennyi idő alatt készíthetők el. Ezek után pedig felperes, a ki a lakásból tényleg kiköltözködött, a bérleti szerződés megszüntetése iránt keresetet indított az alperes ellen, felhozván megszüntetési okul azt is, hogy alperes a szilárd anyagból felépített űj mosókonyhát felépítette, de ezzel a bérbe adott kertnek egy részét felperes használatából elvonta. Alperes a per folyama alatt a hatóságilag elrendelt átalakításokat megtétette, az űj mosókonyhát felépítette s a használhatósági engedélyt kinyerte. A felebbezési biróság felperest keresetével elutasította, a kir. Guria felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta a következő okokból: Alaptalan ugyan felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság azt az anyagi jogszabályt, a mely szerint a bérlemény egy részének a bérbeadó által a bérlőtől önkényüleg elvonása jogot ad a bérlőnek az egész bérleti szerződéstől való azonnali elállásra, mellőzte akkor, a mikor teljesen figyelmen kívül hagyta felperesnek a bérleti szerződés megszüntetésére egyik okúi szintén felhozott azt a tényállítását, hogy alperes a felperesnek szintén bérben adott kertben építvén fel a hatóságilag lebontani rendelt fafélszer helyett szilárd anyagból az új mosókonyhát, ez által felperestől a bérlemény egy részét elvonta, s e miatt a bérleti szerződés megszüntetése követelhető volt. Ez a panasz azért alaptalan, mert a felebbezési biróság a kert egy részének elvonása tényét indokolásában felhozta, de ennek jogkövetkezményekép a bérleti szerződés megszüntetését ki nem mon-