A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

55 adványa felfolyamodásnak vétethetnék, — a sérelme ez úton azért nem orvosolható, mert a felebbezési bíróság neheztelt ítéletében e kérdésben általában nem határozott s így oly másodbirósági határozat nem is létezik, mely e helyütt vizsgálat tárgyává tétethetnék. Alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletét azért támadja meg, mert a felebbezési bíróság felperest nem az összes perköltségben marasztalta, mert alperes személyes költségeit meg nem állapította és mert alperes ügyvédének költségeit csekély összegben állapította meg. Ez a panasz alaptalan, mert annak megállapítása, hogy az ügyvéd által teljesített munkára és a felmerült kiadásra való tekintettel a nyertes felet minő összegű perköltség illesse, a ténykérdések keretébe tartozik és ez a megállapítás a felülvizsgálat körébe csak jogszabálysértés esetében vonható, ilyen pedig a felebbezési költség és az ügyvéd járandósága megállapítása körül fenn nem forog; és mert az 1893. évi XVIII. t.-cz. 108. §-a világosan csak költség megítélését rendelvén és e költséghez mint kiadást hozzászámítván a meghatalmazott ügyvéd díját és költségét, kétségtelen, hogy a fél saját maga részére költség külön megítélését nem kívánhatja: a neheztelt Ítéletből pedig nem tűnik ki az, hogy a felebbezési bíróság a felebbezési költség megállapításánál nem volt tekintettel alperes személyi költségére. (Kir. Guria I. G. 378/1900. 1900 szeptember 19.) 1169. Abból, hogy a volt földesúr és majorsági zsellérje közti jogviszony a magánjog keretéből részben már az 1853. évi márczius 2. kelt úrbéri nyiltparancs rendelkezése által kivétetett az által, hogy annak 19. §. szerint az eddigi szolgalmányokat fentartotta mindaddig, míg a megválthatóknak kimondott szolgáltatások megváltásának módozatai iránt külön rendelkezés nem történik, ez a külön rendelkezés pedig az 1896 : XXV. t.-cz.-ben megtörtént, következik, hogy e törvény hatályba lépte előtti időben a volt földesúr vagy jogutódának megváltási joga el nem évült. Ügíjállás: Felperesek, mint a volt földesúr jogutódai, a keresetben körülírt s a telekkönyvekben megosztott tulajdon gyanánt felvett belsőségekre