A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

53 megállapítva az iránt, hogy ama vételi ügyletnél valamely meghatározott határidő a szerződés lényeges feltételét képezte volna, de ez magából az illető ügylet természetéből nem is következtethető; és így a kereskedelmi törvény 355. §-ának esete jelenleg fenn nem forogván, az egyik szerződő félnek puszta késedelme addig, míg arra alapítottan a másik szerződő fél megfelelő úton valamely törvényszerű igényt nem érvényesít, magában véve nem jogalkotó, illetve megszüntető körülmény ; és mert a felebbezési bíróság valónak fogadta el azt, hogy felperes a vétel tárgyát alperesektől a szerződés szerint átvenni ismételten megkísérelte, erre alpereseket ismételten felhívta, sőt a vételárt a szerződés kikötésétől eltérően alperesek kívánságára előre lefizetni is megkísérelte és az utóbbi esetre csak azt kívánta, hogy előbb a vétel tárgyát megtekinthesse, azonban alperesek a vétel tárgyát a szerződés szerint át nem adták, sőt az átadást megtagadták és a vétel tárgyának felperes által megtekintését a vételár kifizetése előtt meg nem engedték; e tényállás szerint alperesek nyilván szerződésellenesen jártak el és ez által ők szolgáltattak okot arra, hogy ama vételi ügylet, a mitől alperesek ama késedelme okából felperes jogfentartással elállhatott, teljesedésbe nem mehetett; a kereskedelmi törvény 277. §. rendelkezéséhez képest tehát helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy alperesek a kapott foglalót felperesnek kétszeresen visszatéríteni tartoznak. (Kir. Guria I. G. 291/1900. 1900 szeptember 19.) 1107. Az 1881. évi LX. t.-cz. 98. §-ának az a rendelkezése, hogy abban az esetben, ha a foglaláskor azt lehetett a végrehajtatónak jóhiszeműleg vélelmezni, hogy a lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedő tulajdonai: a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők, ha az igény megállapíttatnék is, nem vonatkozik csupán az elsőbirósági eljárásban felmerült perköltségre, hanem kiterjed az összes perköltségre, tehát a felebbezési költségre is. J. A. F. és társai czég alperes felülvizsgálati kérvényében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a midőn őt felperes részére felebbezési költségben marasztalta.