A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

50 Jogszerű alapot, hogy e czímen a haszonbér aránylagos leszállítását követelhesse. Ügyállás: H. J. több évre haszonbérbe adta ingatlanát M. F.-nek és nejének, a kik azonban fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Felperes haszonbérbeadó ennek következtében keresetében a haszonbéri szerződést megszüntetni és alpereseket 600 korona haszonbér fizetésére kérte köteleztetni. Az egyedül védekezett I. r. alperes M. F. azt hozta fel, hogy felperes nem követelhet teljesítést, mivel a szerződés feltételeinek meg nem felelt, ugyanis a haszonbérleményből IV2 hold földet, egy kertet és sütőházat nem adott át, a dohánypajtába pedig, habár akkor készült el, az esővíz becsurgott és ennek következtében dohányában kárt szenvedett; egyúttal viszonkeresetileg kárának megtérítését érvényesítette. Az alsóbiróságok a haszonbér fizetésének elmulasztása miatt a haszonbérleti szerződést megszüntették, alpeseseket a hátralevő haszonbér fizetésére kötelezték, másrészről felperest a viszonkeresetileg érvényesített kártérítésre kötelezték. I. r. alperes felülvizsgálati kérelmét a kir. Guria elutasította a következő indokokból : I. r. alperes a felebbezési bíróság Ítélete ellen megtámadási alapul egyedül azt hozza fel, hogy a felebbezési bíróság az ügy eldöntésénél figyelmen kívül hagyta azt a jogszabályt, hogy a szerződés teljesítését csak az követelheti, a ki a maga részéről annak eleget tett. Ez a panasz nem bír megállható alappal; mert való ugyan, hogy általánosan elfogadott jogszabály az, hogy csak az a fél követelheti a kétoldalú szerződés teljesítését, a ki azt a maga részéről teljesítette, vagy annak teljesítésére késznek nyilatkozik; azonban eme jogszabálynál fogva I. r. alperes jelen esetben a szerződésileg elvállalt kötelezettség teljesítését jogszerűen meg nem tagadhatja, mert a felebbezési bíróságnak panaszszal meg nem támadott tényállása szerint alperesek a haszonbérleti szerződés alapján a bérlemény tárgyának még 1898. év tavaszán birtokába léptek, következésképen a szerződés lényeges feltételei teljesedésbe menvén, alperes nem vonhatja ki magát a szerződésben elvállalt kötelezettség alól, csak azért, mert a bérleményt nem a szerződésben megállapított terjedelemben használta és mivel az épületek hiánya, illetve rossz karban léte miatt károsodott, hanem eme körülmény csak arra nyújt jogszerű alapot, hogy e czímen a haszonbér aránylagos leszál-