A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

51 litását kérhesse, illetőleg a felperes mulasztásából bekövetkezett károk megtérítését követelhesse. Miután pedig a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint alperesek a bérleményből 1V> hold földet felperes felhívására cselédei részére engedtek át használatul, a kertet és sütőházat pedig felperes használta és mindezeknek használati értéke 61 koronában állapíttatott meg; minthogy továbbá a felebbezési bíróság bebizonyítottnak azt fogadta el, hogy felperes mulasztásából alperes bérlőkre a dohány megromlása következtében 160 korona kár háromolt és mind eme viszontköveteléseknek a felperesi követelésbe való beszámítása mellett is alperesek a haszonbér összegének jelentékenyebb részével adósok maradtak, nyilvánvaló, hogy alpereseket a haszonbér fizetése körül késedelem terheli. Ennélfogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint I. r. alperest a hátralékos bérösszeg megfizetésére kötelezte és a szerződésben megállapított nem fizetése miatt a szerződés hatályát megszüntette. (Kir. Guria I. G. 362/1900. 1900 szeptember 18.) 1166. A K. T. 368. és 369. §§. értőimében a bizományi ügylet által a bizományos és nem a megbizó lévén jogosítva és kötelezve, a vételi ügyletből kifolyóan a bizományosnak van kereshetőségi joga a vele szerződésre lépett eladó ellen, a bizományos és a megbizó közötti jogviszony pedig a jogügylet elbírálásánál közömbös. Ha a vételi ügyletnél valamely megbatározott határidő nem képezte a szerződés lényeges feltételét vagy ez magából az illető ügylet természetéből nem következtethető, s így a K. T. 355. §. esete fenn nem forog, az egyik szerződő félnek puszta késedelme addig, míg arra alapítottan a másik szerződő fél megfelelő úton valamely törvényszerű igényt nem érvényesít, magában véve nem jogalkotó, illetve megszüntető körülmény. Az eladó, ki az eladott árút a vevő ismételt felhívása ellenére az utólagos teljesítésre kitűzött határnapon át nem adja, sőt a vevőnek az árú megtekintését is megtagadja, mint szerződésszegő fél a vevő keresetéhez ké4*