A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

49 is tett lépéseket az alperes ellen. E szerint a keresetnek korábbi beadását az alperes hiúsította meg. Mindkét alsóbiróság alperest tartásban marasztalta, a kir. Curia mindkét peres fél felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítéletét feloldotta és a további eljárást elrendelte a következő okokból: Jogszabály, hogy nem Magyarországon nemzett és nem is magyar honos törvénytelen gyermek részére magyar honossal szemben tartásdíj csak abban az esetben ítéltetik, ha abban az államban, hol a nemzés történt, ilyen keresetnek helye van és ha abban az államban nincs tiltó törvény arra nézve, hogy ottani honossal szemben magyar honos részére hasonló tartásdíj megítéltessék. Minthogy ebben a perben a felperes a kereset szerint orosz alattvalónak látszik, az alperes pedig magyar honos, annak a megállapítása nélkül, hogy felperes törvénytelen gyermekének a nemzése hol történt, továbbá, hogy abban az államban, a hol felperes törvénytelen gyermekének a nemzése történt, jelesen Rostovban, hol a kereset szerint a peres felek benső viszonyt folytattak, illetve Vladi-Kavkasban, a hol felperes lakik, a törvénytelen gyermek részére tartásdíj itéltetik-e, végül, hogy nincs-e abban az államban, hol a nemzés történt, oly tiltó törvény, hogy magyar honos, vagy általában külföldi törvénytelen gyermek részére ottani állampolgárral szemben tartásdíj Ítéltessék meg, a jelen per érdemileg felül nem bírálható, azonban a felebbezési bíróság az említett ténykörülmények megállapításába nem bocsátkozott: a felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 204. §-a értelmében feloldani és ugyanazt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Az ítélet feloldásával a további panaszok tárgytalanokká válván, azokra ezúttal külön-külön kiterjeszkedni felesleges. (Kir. Curia I. G. 277/1900. 1900 szeptember 15.)* 1165. A haszonbérlőt a szerződésben elvállalt kötelezettségek teljesítése, jelesen a haszonbér fizetésének kötelezettsége alól nem menti fel az, hogy a bérleményt nem a szerződésben megállapított terjedelemben használta s hogy az épületek hiánya vagy rossz karban léte miatt károsodott, hanem ez a körülmény csak arra nyújt * Az ügy folytatását lásd e kötet 542. lapján. Curiai határozatok. VI. 4