A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

419 kölcsön adott követelések gyanánt adták át az 1879 február 7-én kell átadási jegyzőkönyv tartalma szerint és az árva-vagyont átvevő megyei árvaszék kiküldötteinek, nem jöhet figyelembe az a szintén megállapított tényállás, hogy az 500 frt illetéktelenül fizettetett a G. G. hagyatékához tartozott ingatlanok vételár részleteként az árvapénzek átvételére nem jogosított W. 0. akkori községi jegyző kezéhez, a ki az árvapénztárba be nem szolgáltatott ez összegről felesége által 1872. évben kiállított kötelezvényt 1876. évben a cselekvő főkönyvbe, mint kölcsön adott tőkéről szólót becsempészte, továbbá hogy W. 0. az M. A. hagyatékához tartozott ingatlanokat a haszonbérlő Gh. A. helyett két éven át használván azok két évi haszonbéréről maga állított ki 276 írtról kölcsön czímű kötelezvényt és ezt az összeget, mint az árvapénztárból kölcsön felvettet a cselekvő főkönyvbe bevezette, mert az árva-vagyon kezelésére és ellenőrzésére hivatott községi közegek azt, hogy az 500 frtot kölcsön czímén W. O.-né, a 276 frtot pedig kölcsön czímén W. 0. megtartsa és ezek legyenek az árvapénztárnak adósai éveken át elnézték és a két öszszeget kölcsön adott tőkeként kezelték a cselekvő főkönyvben és a számadásokban, e tényekkel szemben pedig nem hozható fel jogi érvül az, hogy ezek az összegek az árvapénztárba W. 0. részéről be nem fizettetvén, kölcsön kiadott pénzeket nem képeznek, s így az 1877: XX. t.-cz. 299. §-a ezekre nem volna alkalmazható. Eme törvényben megállapított fokozatos felelősségnél fogva azonban felperes az első és másodsorban felelős egyének kihagyásával nem fordulhatván jogosan a csak harmadsorban felelős község ellen, a felebbezési bíróság tehát nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy felperest keresetével az alperes községgel szemben elutasította, Eme jogi döntés következtében felperesnek egyéb érvelései és eljárási szabályok megsértésére vonatkozó panaszai tárgytalanokká válván, többi panaszai pedig alaptalanok lévén, a felülvizsgálati kérelem elutasítandó és felpeies az alperesnek okozott felülvizsgálati költség megtérítésére a S. E. 204. §-a alapján kötelezendő volt. (Kir. Guria I. G. 192/900. 1900 június 6.) 1131. A perbeli fél a felebbezési bíróság Ítéletét eljárási jogszabály megsértése miatt azon okból, bogy a felebbe27*