A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

40!J hogy a felebbezési bíróság ítéletének abban az indokában, a mely szerint S. szakértő 14 napot elegendőnek tartott a helyreállításra és forcirozott munka mellett, P. szakértő is ehhez a nézethez csatlakozott, nem a «munkanap», hanem csakis a «nap» szó használtatott, holott a szakértők véleményükben «munkanap* szót használtak. Ez a panasz alaptalan, meri szemben a felebbezési bíróság ítéletében foglalt azzal a ténymegállapítással, hogy a bérlet tárgya 1899 szept. 7-től számított 11 napon belül tényleg használható állapotban volt, teljesen lényegtelen az, hogy a felebbezési biróság a szakértők által használt «munkanap" helyett a «nap» szóval élt és pedig annyival inkább, mivel alperes bérbeadó nem volt elzárva attól, hogy a szakértők véleménye ellenében bizonyíthassa azt, hogy a helyreállítás 14 munkanapnál rövidebb idő alatt eszközölhető volt, a mely tényt a felebbezési biróság bizonyítottnak is vett. Másik panasza felperesnek az, hogy a felebbezési biróság helytelenül alkalmazta az ügy eldöntésénél a Budapest székesfőváros lakbérleti szabályrendeletének 20. §-ban foglalt rendelkezést. A helytelen alkalmazást pedig felperes abban találja, hogy a felebbezési biróság nem osztotta felperesnek azt a felfogását, hogy a bérlőnek a bérleti szerződés megszüntetéséhez való jogát máimaga az a tény állapítja meg, hogy a bírói szemle alkalmával a szakértők többsége a bérlemény teljes használhatóságának eszközlésére forcirozott munka mellett 14 napot, tehát a munkaszüneteket képező vasárnapokkal együtt 16 napot véleményezett szükségesnek. Ez a panasz alaptalan. A fővárosi lakbérleti szabályrendelet 20. §-a bérlőnek az esetten adja meg a jogot arra, hogy a bérleti szerződést egyoldalulag megszüntethesse, ha a bírói szemle oly lényeges javítások vagy átalakítások szükségét állapítja meg, melyek megtétele nélkül, vagy melyek megtételének ideje alatt a bérlemény vagy annak nélkülözhetetlenebb része használható nem volna. A szakértők feladata tehát csak arra terjed, hogy forog-e fenn szüksége oly lényeges javításoknak vagy átalakításoknak, a melyek megtétele nélkül, vagy megtételének ideje alatt a bérlemény vagy annak nélkülözhetetlenebb része nem használható. De eme jog keletkezését a szabályrendelet 20. §-a további feltételekhez köti. Egyik feltétel az, hogy bérbeadó a javításoknak megtételére a