A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

859 sérelmére szolgáló változtatást tesz, annak az előbbi állapotba való helyreállításéi a haszonbérlet tartama alatt is követelhesse. Nem változtat ezen azon körülmény sem, hogy alperesek a haszonbéreli birtokon az elbontottnál értékesebb épületet emeltek, mert a haszonbérbe adó az átadotl helyei más, bar értékesebb épü­letet elfogadni nem köteles. Tevés lehál a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy a tulajdonos csak a haszonbérlet lejártával követelheti a haszonbér­lőknek egyedül használatra átadott épületeknek helyreállítását. Való ugyan, hogy felperesek keresetüket nem a lebontott esikó-istállónak helyreállítására, hanem értékének megfizetésére irányozták, és jól­lehet jogilag a bérlet tartama alatt az épület használata a szerző­désnél fogva alpereseket illetvén, ebből a használati jogból folyóan az épületet helyettesítő érték jövedelme is alpereseket illeti, mihez képest felperesek a szerződés hatályossága alatt csakis arra bírnak jogosultsággal, hogy alperesektől az épület helyreállítását, vagy an­nak elmulasztása esetén értékének bírói letétbe helyezését érvénye­síthessék, mindamellett az épület értékének megfizetésére irányuló kereseti kérelemben mint szűkebb terjedelemben az épület helyre­állítása vagy értekének letétbe helyezése iránti kérelem is benfog­laltnak lévén tekintendő, téves a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felpereseket keresetüknek ezzel a részével elutasította. Minthogy azonban a felebbezési bíróság tényállásában nem terjeszkedett ki sem annak a megállapítására, hogy milyen méretű és terjedelmű volt a lebontott épület, sem pedig arra, hogy milyen anyagok felhasználásával és költséggel volna az az előbbi állapotba helyezhető, ennélfogva e részben az ügy érdeme az eldöntésre nem alkalmas, miért is a felebbezési bíróság ítéletének ide vonatkozó ré­szét a S. E. 204. §. alapján fel kellett oldani és a felebbezési biró­ságot további megfelelő eljárásra utasítani. (Kir. Curia I. G. 68/900. 1900 márczius 30.) 1100. A felperes a végrehajtást szenvedett birtokában le­foglalt, de ez által a harmadik személynek eladott kép­hez az által, hogy a képnek a vétel következtében a vevőtől nyerendő vételárát a végrehajtást szenvedettnek

Next

/
Thumbnails
Contents