A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

35S szabályt, hogy a föld állagát a tulajdonos beleegyezése nélkül másnak felhasználni nem szabad. Ez a panasz sem bír megállható alappal, mert a felebbezési bíróság tényállása szerint alperesek a bérleményen verettek ugyan vályogot, de azt a haszonbérlet területén általuk felállított épületre használták fel, már pedig a valódiságára nézve kétségbe nem vont haszonbérleti szerződés 15. pontja szerint a haszonbérlők feljogosíttattak arra, hogy a szükséghez képest a bérlemény területén épületeket emelhessenek, ebből a jogosultságból pedig, ellenkező kikötés nem létében, az következik, hogy a haszonbérlők egyúttal arra is jogot nyertek, hogy az épület felállításához szükséges földanyagot a bérlemény területéből vehessék. E szerint az építési anyagnak az említett czélra szolgáló felhasználása csak akkor szolgálhatna jogszerű kártérítési alapul, ha felperesek azt bizonyítanák, hogy az anyag kiemelése szükség nélkül a bérlemény állagának oly megsértésével történt, a mi az ingatlan használhatóságát veszélyezteti; felperesek azonban azt nem is panaszolták. Végül felperesek a kereset 2. pontja alatt 800 frt megfizetését azért követelik az alperesektől, mivel alperesek egy csikó-istállót lebontottak és ennek anyagát felhasználták. Felperesek az Ítéletnek ide vonatkozó rendelkezését azért támadják meg, mert szerintük a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy Ítéleti kijelentése szerint a haszonbérlők jogosítva voltak a bérlemény állagán oly változtatást tenni, mely az épület megsemmisítését vonta maga után és hogy a haszonbérbe adók csak a haszonbéri szerződés megszűntével követelhetik a lebontott épületnek előbbeni állapotban leendő hozatalát. Ez a panasz alapos, mert a felebbezési bíróság tényállása szerint alperesek a bérlemény területén állott egy csikó-istállót lebontották és ennek anyagát a többi épület javítására fordították, már pedig általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbérlő a bérlemény állagán oly változtatást, a mely annak teljes átváltoztatását vagy megsemmisülését vonja maga után, a tulajdonos beleegyezése nélkül nem tehet, még akkor sem, ha az épület ideiglenes jelleggel bír és a haszonbérlet nem szünteti meg a haszonbérbe adónak a tulajdonjogban gyökerező azt a jogát, hogy a bérlemény területén álló épületnek épségben tartását ellenőrizhesse és ha a haszonbérlő azon az állag