A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

telheti a bérlőtől a lebontott épületnek helyreállítását, vagy az erre s/üksó<|<>li<'tő ellenértéknek bírói letétbe helyezését. Felperesek a kereset 1. pontja alati 100 írt kár megtérítését követelik alperesektől, mivel alperesek a haszonbérlet első évében az épületeket tatarozni elmulasztván, ez által felperesek ily összegű kárt szenvedtek. Felperesek a felebbezési bíróság ítéletének ide vonatkozó részét a/.éri lámadják meg, mivel szerintük a felebbezési bíróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy jóllehet felperesek D. S. tanúvallomásával megajánlották annak bizonyítását, hogy alperesek a haszonbérlet kezdetével az összes épületeket jókarban átvették, mindamellett a bizonyítás felvételének mellőzésével a felebbezési bíróság azt állapította meg, hogy felperesek a haszonbérlet kezdetével az épületeket nem hozták használható állapotba. Ez a panasz nem alapos, mert helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy felperesek a szerződés alapján csak azt követelhetik, hogy alperesek a szerződésileg kötelezett javításokat teljesítsék, annak elmulasztása esetén pedig a javításoknak a haszonbérlők költségére leendő teljesítésére feljogosíttassanak, az évi tatarozás elmulasztása czímén kártérítést azonban jogszerűen csak akkor követelhetnek, ha és a mennyiben kimutatják, hogy a javítások elmulasztása az épületekben olyan romlást idézett elő, a mi a kötelezett évi javítások utólagos teljesítése által többé meg nem szüntethető, már pedig az elsőbiróságnak a felebbezési bíróság által elfogadott tényállása szerint a tatarozásnak a haszonbérlet első évében történt elmulasztása kárt az épületek állagában nem idézett elő. Ily tényállás mellett tehát nem bír jogi jelentőséggel annak a bizonyítása, hogy alperesek milyen állapotban vették át az épületekel, minnélfogva a felebbezési bíróság az e részben megajánlott bizonyítás felvételét eljárási szabály megsértése nélkül mellőzhette. Felperesek keresetük 3. pontja alatt kártérítés czímén alperesektől 40 Irtot azért követelnek, mert alperesek 10,000 darab vályog előállításához szükséges anyagot a haszonbérelt birtok állagából használták fel. A felebbezési bíróság ítéletének eme követelésről rendelkező részét pedig azért támadják meg, mert szerintük a felebbezési bíróság az ügy eldöntésénél figyelmen kívül hagyta azt az anyagi jog-