A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

340 megsértette a S. E. 73. §. rendelkezését az által, hogy azt az okiratot alperesek ellen bizonyítékul elfogadta. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis alperesek az *-A. alatti okiratot, ennek tartalmát ismerve, sajátkezüleg aláírták; e tényállás mellett még akkor is, ha alperesek annak az okiratnak nyelvét esetleg nem értik, a felebbezési bíróság épen a S. E. 73. §. harmadik bekezdése szerint, minthogy az A. alatti okirat tartalma nem adóslevél, ennek az okiratnak bizonyító erejét a S. E. 64. §. szerint, szabadon mérlegelhette, és így eljárási szabály megsértése nélkül fogadhatta el azt az okiratot bizonyítékul az iránt, hogy alperesek abban az okiratban foglalt ügyleti nyilatkozatot tették; sőt ama tényállás mellett a felebbezési bíróság S. E. 77. §. szerint az ellenkező bebizonyításáig annak az okiratnak az alperesi aláírást megelőző szövegét valónak venni köteles is volt; már pedig a felebbezési bíróság az ítéleti tényállása szerint nem fogadta el bizonyítottnak azt, hogy az a szöveg tartalmilag valótlan. Az A. alatti okirat nem tartalmazza azt és az irányadó tényállás szerint alperesek fel nem hozták azt, hogy az A. alatti okiratban foglalt ügyleti kijelentésük ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy az ő aláírásuk hitelesíttessék; következésképen felperes az aláírások hitelesítését kieszközölni köteles nem volt, és az aláírási hitelesítés elmaradása az okiratban foglalt lekötelezés hatályán mit sem változtat; de a felebbezési bíróság sem tekintette a községi biró aláírásával és a községi pecsét alkalmazásával az aláírásokat hitelesítetteknek; e tekintetben tehát alpereseknek panasza szintén alaptalan. Alaptalan az alpereseknek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság a szövetkezet kereskedelmi könyveit jogszabály megsértésével mellőzte ; alaptalan pedig azért, mert a felebbezési bíróság azok iránt, a mikre vonatkozóan ama kereskedelmi könyvek felhozattak, ténybeli meggyőződését már egyébként megalkotta és ama kereskedelmi könyvek megvizsgálása mellőzését indokolta; ez az indokolás pedig az anyagi jogszabályba nem ütközik, mivel a kereskedelmi könyvekbe való bevezetés az ügyleti jogok és kötelezettségeknek nem jogalkotó eleme, hanem a kereskedelmi könyvek harmadik személylyel szemben ügyleti tények iránt esetleg csak bizonyítékok, következésképen a kereskedelmi könyvekbe bevezetés nélkül és ügyleti tények joghatályosan meg-