A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

,1 kei len megittasodtak,felperes zsebéből 565forint elveszett, és midőn másnap felperes följelentésére alperes a városi rendőrség által letartóztattatott és felelősségre vonatott, alperes kijelentette, hogy ártatlansága ellenére, ha személyes szabadságát visszanyeri és .1 vizsgálattól menekül, kész felperes kárát megtéríteni. Alperes kihallgatása után szabad lábra helyeztetett ugyan, de a bűnvizsgálat ellene tovább folytattatott, az azonban eredményre nem vezetvén, alperes a felperes részéről ellene emelt vád és következményei terhe alól felmentetett. E szerint a tényállás szerint tehát felperes által peressé tett követelésnek törvényszerű alapja hiányzik, oly fizetési igéret pedig, mely valamely megindított hivatalos eljárásnak abbanhagyása czéljából a felek akaratától nem függő megszüntetésétől feltételezetten tétetett, a felek között jogi kötelmet nem létesít. Ennek következtében tekintet nélkül arra, hogy kényszer hatása alatt állott-e ? alperes az okirat kiállításakor vagy sem ? helyes <i felebbezési bíróságnak az ítéleti tényállásra alapított az a jogi döntése, mely szerint alperes az A. alatti alapján fizetésre jogszerűen nem kötelezhető. (Kir. Guria G. 44/900. 1900 márczius 17.) 1092. A bíróság szabiidon mérlegelheti, az adóslevél kivételével, az olyan okiratnak bizonyító erejét, a melyet az azt kiállító fél, tartalmát ismerve, sajátkezüleg aláirt akkor is, ha az okirat nyelvét nem értette s annak tartalma megmagyarázása nincs tanúsítva. (S. E. 73. §.) A felebbezési bíróság az által, hogy a perben felhívott kereskedelmi könyveket mint bizonyítékokat olyan körülményekre nézve, a melyekre vonatkozó ténybeli meggyőződését a pernek egyéb adataiból már megalkotta, indokoltan mellőzte, jogszabály sértést el nem követett. (S. E. 185. §. e) p.) Alaptalan alpereseknek az a panasza, hogy az A. alatti okiratokon a megmagyarázás záradéka hiányozván, az az okirat az 1868. évi LIV. t.-cz. 168. §. kellékeinek meg nem felel és így alperesek ellen bizonyítékul nem szolgálhat, és ekként a felebbezési bíróság