A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

336 Az a jogszabály, hogy a kötbér nem követelhető olyan esetben, a mikor a teljesítést a jogosított fentartás nélkül elfogadta, nem nyerhet alkalmazást, ha a szerződés szerint a kötbér a munkabérből vissza volt tartható s az tényleg vissza is tartatott, s ilyenkor a kötbérhez való jog fentartásához elegendő, ha a jogosított akkor jelenti ki a kötbér érvényesítése iránti szándékát, a mikor a visszatartott összeg tőle követeltetik. Ügy állás: Az alakilag és tartalmilag valódi A. és másodpéldányban :!. alatt csatolt szerződés szerint az L. S. czég elvállalta, hogy alperes részére egy templomot felépít; a szerződés szerint a templomnak 1894 augusztus l-re késznek kellett lenni, különben alperes a felperes munkabéréből minden napra 40 forintot levonhatott. A templom 1894 augusztus l-re kész nem lett; azonban alperes azt mint szerinte is készet 1894 október 10-én átvette, sőt már 1894 szeptember 17-én a ezélba vett használatba vette, és csak az 1895június 23-án nyilatkoztatta ki azt, hogy kötbérhez igényt tart. A 2. és 4. alatt okirat szerint a felek elszámoltak, alperes a vállalkozót 2800 forint kivételével egészen kielégítette, és a 2800 forintot 70 napi kötbér czímén visszatartotta, a vállalkozó pedig méltányossági és jogszerűségi szempontból ellenezte a kötbérhez támasztott igényt. A vállalkozó czég perli alperest 2800 frt munkabér és ennek 1894 szeptember 17-től késedelmi kamata iránt. A D. alatti okirat szerint a vállalkozó czég időközben törültetetett, de a czégnek egyedüli birtokosa felperes volt. Alperes viszonkeresetet támasztott 2800 frt mint 70 napra esedékes kötbér iránt, és ez alapon elutasítást kért. A felebbezési bíróság megállapította azt, hogy a késedelemnek az volt a ténybeli oka, hogy az építkezésnél alperes kiváltságára az eredeti terven változásokat tettek, melyek a történt késedelem előidézéséhez hozzájárultak, és hogy az építkezés szerződésszerű idején belül munkásszünet állott be, a mi az építkezéshez szükséges lényeges anyag beszerzését hosszabb időn át lehetetlenné tett. Alperesnek a felebbezési bíróság csak őt marasztaló Ítélete ellen közbetett felülvizsgálati kérelmét a kir. Guria elutasította a következő okokból: Alperes a felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási szabály megsértése okából támadja meg; azonban ez iránt a felülvizsgálati kérelmében felhozott panasza nem szolgálhat okul arra, hogy a felülvizsgálati kérelemnek hely adassék. A felebbezési bíróság ítélete szerint ugyanis felperes azon ;iz alapon követeli alperestől a kereseti összeget; mert alperes az A) illetve 3. alatti okirat szerint a részére teljesített építkezésért a szerződésileg megállapított árból 2800 forintot ki nem fizetett; alperes pedig a felebbezési bíróság ítélete szerint a felperes kereseti köve-