A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

337 telése ellen a felperes perelhetési joga hiánya miatl és egyébként csupán azon az alapon tett kifogást és egyúttal ugyancsak 2800 frt erejéig támasztott viszonkeresetet, inert ama okiratok szerint az építkezésnek meghatározott időre késznek kellett volna lenni és a késedelem esetére naponként 40 frt kötbér ki is köttetett, már pedig az építkezés befejezésénél tényleg 70 napi késedelem volt és így alperes a 70 napra esedékes 2800 frt kötbér czímén a még ki nem tizetett munkabért ama okirat szerint egyszerűen megtarthatja. A felebbezési bíróság az A) illetve 3., továbbá D) alatti okiratokat alakilag és tartalmilag valóknak elfogadta; már pedig az A) illetve 3. alatti munkabéri szerződés szerint alperes az építkezés iránt L. S. czéggel mint munkavállalóval szerződött és a D) alatti czégjegyzék kivonat szerint annak a czégnek felperes volt a kizárólagos birtokosa; habár tehát ez a czég töröltetett, az ellenkező bizonyításáig felperes tekintendő olyannak, a kit annak a megszűnt czégnek jogai és kötelezettségei illetnek és minthogy a felebbezési bíróság ítélete szerint alperes fel sem hozta, annál kevésbbé bizonyította azt, hogy ama czég megszűntével e czéget megilletett jogok valamely átháramlás útján másra szállottak, helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy felperesnek van perelhetési joga. A felülvizsgálati eljárásnál a S. E. 197. §. szerint a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás az irányadó és ez a tényállás csak azon az alapon támadható meg, hogy az Ítéletben valamely jogszabály megsértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva vagy felhozottaknak tekintve; ehhez képest alperesnek felülvizsgálati kérelmében felhozott ebbeli kijelentései és fejtegetései, hogy az ott megjelölt némely tények nem valók, ellenben ott megjelölt némely tények valók, a felülvizsgálatnál tekintetbe nem vehetők. A S. E. 64. §. szerint a felebbezési bíróság az alperes által hivatkozott tanúk kihallgatását és kérelmezett szakértői szemlét mellőzhette, egyébként a nyújtott bizonyítékokat kötelező bizonyítási szabály alkalmazásának esete fenn nem forogván, szabadon mérlegelhette és ténybeli meggyőződését az indító okok előadása mellett a per egész anyagából belátásához képest alkothatta meg; amennyiben tehát a felebbezési biróság annak ellenkezője iránt, a mit alperes a mellőzött tanúkkal és szakértői szemlével bizonyítani kívánt, ténybeli meggyőződését már megalkotta, nem sértett meg a S. E. 185-ik §. c) pontjának rendelkezése alá vonható eljárási szabályt. Fabiny, Curiai határozatok. V. 22