A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

296 tés tárgyává, hogy a végrehaj tatóval szemben az igénylő felperesnek az igényelt tárgyakhoz van-e tulajdoni vagy más oly joga, a mely anyagi tartalmánál fogva alkalmas arra, hogy gátul szolgáljon a tárgyak végrehajtás útján leendő eladatásának? az . . . sz. tételek alatt felvett ingók igényelt fele része tekintetében az a perdöntő kérdése vájjon ezeket illetően hozott-e fel felperes oly jogot, mely a végrehajtási eladásnak jogos gátló akadályát képezi? E kérdés eldöntésénél a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, illetve az anyagi jogszabályainak megfelel a za rendelkezése, hogy felperest az említett tételű ingók fele része iránti igénykeresetével elutasította. Ugyanis e részben felperes igényét egyedül arra alapította, hogy az említett tételű ingókat ő nemcsak a jelenlegi végrehajtást szenvedő, hanem annak neje ellenében is lefoglalván, miután e foglalás megtámadva nem lett, az ingók fele része mint a feleség tulajdona a férj elleni végrehajtás tárgyát nem képezheti, miből kétségtelen, hogy felperes igénye a végrehajtást szenvedő nejének állítólagos tulajdoni jogára és annak tulajdonára nyert zálogjogra alapíttatott. E jogczím azonban felperes igényének alapjául nem szolgálhat ; mert felperes a maga nevében tulajdont nem is vitat, ilyet a perben nem álló harmadik személy javára pedig érvényesíteni kereseti joggal nem bir, a zálogjog pedig esetleg elsőbbségi igény alapjául igen, de tulajdoni vagy oly hatályú igény alapjául, meg a végrehajtási eladás gátló akadályait képezheti — nem szolgálhat. (Kir. Curia I. G. 612/99. 1899 február 13.) 1068. A felebbezési bíróságnak az alpereseket marasztaló ítélet ellen, az alperesek s ezeknek ügyvédje által beadott felülvizsgálati kérelem, ha abban csupán az alperesi ügyvéd felebbezési munkadíja és kiadása felemelése iránt van kérelem előterjesztve, egyébként azonban minden közelebbi megjelölés nélkül a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatása és felperes keresete sérelmes része elutasítása kéretik, kizárólag a felebbezési költségre nézve képezheti a felülvizsgálat tárgyát. (S. E. 190. §.)