A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

495 gadott jogszabály az : hogy az adósság elvállalása következtében a hitelező és az új adós között, a kötelem tárgyára és terjedelmére változás nem áll be, hanem az új adós azt tartozik teljesíteni, a mire a régi ados volt kötelezve, az új adós tehát a hitelezővel szemben érvényesítheti mindazokat a régi adós jogi állásából eredő kifogásokat, a melyek az adósság átszállása előtti időből származnak. Különben ezúttal a fenforgó vitás kérdés eldöntésénél első sorban nem az bir súlylyal, hogy az eredeti kötelezettekül jelentkezők hozhattak volna-e fel alapos kifogásokat a felperesi követelés ellen? és hogy alperesek mint új adósok eme kifogásokat sikerrel érvényesíthetik-e? hanem a kir. Guriának ez ügyben 1899. évi G. 249. sz. a. hozott határozatában kifejezésre jutott jogi álláspontjánál fogva az : hogy az A) alattival létesült-e oly jogviszony, a miből alperesekre kötelem hárulhatott. Már pedig az első bíróságnak a felebbezési bíróság által elfogadott tényállása szerint a feleknek az A) alatti kiállításakor nyilvánított akaratkijelentéséhez képest, nem volt szándékuk egymás között jogügyletet létesíteni, hanem az A) a. okiratot színlelve csak azért állították ki, hogy a kötelezettekül jelentkező felek hitelezői elől a kielégítési alap elvonassék. Minthogy azonban ily színlelt jogügylet a felek között jogviszonyt nem létesít, abból tehát mint alapjában hatálytalanból az abban résztvevő felekre jogok és kötelmek nem keletkezhetnek; az általa megállapított és a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásból, a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a felperesek az A) alatti okirat alapján alperesektől szolgáltatást nem követelhetnek. (Kir. Guria I. G. 611/99. 1900 február 13.) 1067. A végrehajtás útján lefoglalt ingóknak a végrehajtási zár alól leendő feloldása iránti igénykereset alapjául nem szolgálhat, harmadik személynek azokra vonatkozó tulajdonjoga s erre az igénylő által nyert zálogjog. Végrehajtás alkalmából lefoglalt tárgyaknak zár alól való felmentése czéljából indított igényperben egyedül az tételhetvén eldön-