A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

291 -esetében a szerződés valamely rendelkezéseibe ütköznek-e, hogy a szerződésjogi természetével ellentétesek-e és hogy így szerződésszegés jellegével birnak-e, jogkérdés és mint ilyen a felülvizsgálat ;ilól elvonva egyáltalában nincs. Általánosan elfogadott jogszabály szerint szerződésszegést követ el az a szerződő fél, a ki önhibájából a szerződésileg elvállalt teljesítést a kikötött időre elmulasztja, vagy a teljesítést egyoldalúan abbanhagyja; ellenben jogilag számításba vehető szerződésszegés nem forog fenn akkor, ha a késedelmes teljesítésbe a másik szerződő fél beleegyezik, illetőleg a késedelmes teljesítést a másik szerződő fél elnézi, vagy ha a teljesítést a másik fél akadályozza meg és teszi lehetetlenné olyan ténykedéssel, a mi a vonatkozó szerződés rendelkezéseivel avagy jogi természetével ellentétes, sőt az utóbbi esetben a szerződésnek a kikötött idő előtt megszűnte kérdésében is ez a másik fél tekintendő jogilag olyannak, mint a ki a .szerződés teljesedésbe menetelét jogellenesen meghiúsította és ez által a szerződést megszegte. Már pedig a felebbezési bíróság ítélete és különösen a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint felperes a felebbezési bíróság előtt keresete megállapítására tüzetes tényeket hozott fel és bizonyítékokat ajánlott; azonban a felebbezési bíróság ezek iránt a ténykörülmények iránt a magok egészében a ténymegállapítást és az ajánlott bizonyítást mellőzte és így azok iránt az ajánlott bizonyításnak indokolatlan mellőzése a S. E. 64. §. és 185. §. c) pontja szerint eljárási jogszabályba is ütközik. Ezeknél fogva az ügy a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás mellett ennek hiányossága és szabálytalansága okából a felülvizsgálati eljárásban érdemileg el nem dönthető, a miért is a S. E. 204. §. értelmében a felebbezési bíróság Ítéletét fel kellet oldani és a felebbezési bíróságot megfelelő szabályszerű eljárásra utasítani. (Kir. Guria I. G. 598/99. 1900 február 8.) 1064. A végrehajtási eljárás rendén ingatlan haszonélvezetére elrendelt zárlat esetén is a zárgondnok, díjaira és kiadásaira nézve a kezelése alatt álló jövedelemnél nyer megtérítést, a min nem változtathat a kizárólag a 19*