A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

292 zárlatot kérő és a zárlatot szenvedő közötti jogviszonyból eredő az a kérdés, hogy a zárlat helyesen rendeltetett-e el, és hogy a zár alá vett vagyon harmadik személynek igénykeresete következtében a zár alól feloldatott. (1881 : 60. t.-cz. 213., 250., 252. és 253. §§.) Ügyállás: Az U. M. által W. M. ellen vezetett végrehajtás rendén az 1881 : 60. t.-cz. 213. §. értelmében ingatlan termése lefoglaltatván, az zárgondnoki kezelés alá került. W. K. igénykeresettel élvén a lefoglalt termés a zár alól feloldatott. A végrehajtási ügyből kifolyólag most már a zárgondnok számadása felek hozott határozatában a felebbezési bíróság a zárgondnok díjait és kiadását a végrehajtási tömeg terhére állapította meg, ez ellen az igénylő W. K., a kinek igénykeresetére a termés a zár alól feloldatott, felülvizsgálati panaszszal élt, ezzel azonban el lett utasítva a következő okokból: Panaszló felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy jóllehet U. M. a végrehajtást oly ingatlan haszonélvezetére vezette, melyben a végrehajtást szenvedő W. M.-nak semmi joga sem volt és hogy az ő, W. K. igénykeresete következtében a végrehajtás alá vett haszonvétel a foglalás alól feloldatott, mégis a zárgondnoki díjak az 1881 : LX. t.-cz. 250. §-nak téves alkalmazása mellett az ő ingatlan jövedelméből mondattak ki fedezendőknek, holott arra csakis a végrehajtató vagy a végrehajtást szenvedő illetve vagyona kötelezhető^ ő mint harmadik személy, kit az előbbiek jogviszonya legkevésbé sem érint, nem tartozik a saját vagyonából a zárgondnoknak azt a mulasztását pótolni, hogy a végrehajtatótól az 1881 : LX. t.-cz. 250. §. értelmében előleget nem kért. A felülvizsgálati kérelem megállható jogalappal nem bir. A megállapított tényállás szerint ugyan a zárlat nem az 1881 : LX. t. cz. 237. §. értelmében, hanem az 1881. LX. t.-cz. 213. §. szerint foganatosított végrehajtás következtében rendeltetett el, azonban az 1881 : LX. t.-cz. 253. §. értelmében a zárlati költségekre nézve az 1881 : LX. t.-cz. 250. és 252. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Az 1881 : LX. t.-cz. 250. §-a értelmében a zárlat tartama alatt felmerülő költségek a 237. §. f) pontjának esetét kivéve, a zárgondnok kezelése alatt befolyt jövedelemből fedezendők azok közé a költségek köze a zárgondnoki díjak és kiadások is tartoznak. E mellett a jogszabály mellett az a kérdés, hogy a zárlatot kérő és a zárlatot szenvedő között minő jogviszony áll fenn, valamint hogy a zárlat helyesen rendeltetett-e el és hogy a zár alá vett vagyon egy harmadik személy igénykeresete következtében a zár